Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása; ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg...
Az egyetemeknél marad a gyakorlóiskolák irányítása; ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogják találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást - nyilatkozta Hoffmann Rózsa a Magyar Nemzetnek.
Az oktatásért felelős államtitkár a lap szombati számában közölt interjúban elmondta: a gyakorlóiskolákat illetően a hosszú távon tervezett változás mindössze annyi, hogy a jövőben nem az egyetemektől - a felsőoktatási költségvetésből - finanszírozzák ezen iskolák pedagógusait, hanem a központi költségvetésből, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül. Az egyetemek, főiskolák szakmai irányítói szerepe megmarad.
Arra a kérdésre, elképzelhetőnek tartja-e, hogy a hallgatói szerződések tartalmán később mégis változtatni kelljen, azt válaszolta: "Ha az ösztöndíjszerződés valamelyik elemét megsemmisítenék, meg fogjuk találni a jogilag is teljes mértékben elfogadható megoldást, de az alapelvből nem engedhetünk. Magyarország megújulásának szilárd erkölcsi alapokra kell támaszkodnia, és az ösztöndíjszerződések intézménye éppen ezt szolgálja".
A vészharangok kongatására nincs szükség - válaszolta arra a felvetésre, hogy a rektori konferencia elnöke már intézményi összeomlásokat és elbocsátásokat jósol. A költségvetés még mindig az uniós átlagot meghaladó arányban támogatja a felsőoktatást, az intézményeknek emellett igen komoly saját bevételeik is vannak.
Mindehhez az új Széchenyi-terv keretein belül mintegy százmilliárd forintos fejlesztési forrásra pályázhatnak, s már 2013-ban milliárdokat fordít a kormány a diákhitel II.-re is. Összességében tehát nem csökkenti az állam a felsőoktatás támogatását, pusztán a hatékonyabb és eredményesebb működés érdekében átcsoportosítja a korábbi forrásokat - jelentette ki.
Bő egy hónap múlva, március 23-án kezdődnek az országos kompetenciamérések, ezért megkérdeztük az Oktatási Hivatalt, hogy változott-e a szabályozás, az eredményekre kapnak-e jegyet a diákok, és esetleg beleszámítják-e a középiskolai felvételibe.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A szombati ajánlásgyűjtésen Magyar Péter Loppert Dániel kérésére aláírta a hegyvidéki szülők óvodabezárások elleni petícióját.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
A középiskolai jelentkezési határidő után sok diák és szülő izgatottan várja, mikor derül ki, hogy kit hívnak be a szóbeli fordulóra.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
