Nem aggódnak a hatalmas diákhitelek miatt az amerikai egyetemek felvételi irodáinak vezetői.
Nem aggódnak a hatalmas diákhitelek miatt az amerikai egyetemek felvételi irodáinak vezetői. Úgy vélik, a diákoknak már a felvételi időszakban tisztában kell lenniük a várható költségekkel és adóssággal – adta hírül a Huffington Post. A magyar diákhitelről és az új konstrukcióról itt olvashattok.
Az Inside Higher Ed legfrissebb kutatása szerint a felvételiért felelős igazgatók többsége semmi kivetnivalót nem talál abban, ha valaki többmilliós adósságot halmoz fel egyetemistaként. Mindössze két százalékuk hisz abban, hogy diákhitel nélkül is megszerezhető a diploma az Egyesült Államokban.
Az adatok szerint egy hallgató átlagosan 5 és félmillió forintos adóssággal végez az egyetemen. A felvételi irodák vezetőinek 42 százaléka szerint ez reális összeg, 17 százalékuk pedig még egy ennél magasabb, 7 és félmillió forintos adósságot is a „normális” kategóriába sorol. Hol kell a legtöbb tandíjat fizetni? Összefoglalónkat itt találjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
