Átlátszó: egy állovagrend kamuegyetemén szerezte doktoriját több politikus

Nem akkreditált felsőoktatási intézményben szerezte tudományos fokozatát, így jogtalanul használja a doktori címet...

  • Eduline
MTI/Filep István

Nem akkreditált felsőoktatási intézményben szerezte tudományos fokozatát, így jogtalanul használja a doktori címet Tolnai Jánosné dr. Szatmári Katalin, a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) főigazgatója - írja az atlatszo.hu. Az igazgató önéletrajza szerint középfokú és felsőfokú kereskedelmi képesítést szerzett, valamint díszdoktori oklevelet a Pro Deo University nevű szervezettől. Nemrég egy szegedi kamuegyetem hirdetett kurzusokat - összefoglalónkat itt olvashatjátok.

Úgy tűnik, nemcsak a doktori, hanem az egyetem is fals. Az intézményt, legalábbis honlapja alapján, „a múlt század hetvenes évei elején alapította egyházi egyetemként a New York-i Ortodox Egyház”, ám a „magyarországi intézeten” kívül semmi nyoma nincsen ilyen nevű egyetemnek az interneten, sem az Egyesült Államokban, sem másutt - írja a portál.

A különleges oktatási intézmény fenntartója a Jeruzsálemi Szent János Szuverén Máltai Lovagrend Autonóm Perjelségek Szövetsége nevű szervezet, amely a honlapján olvasható tájékoztatás szerint „közel ezeréves, világszerte elismert történelmi, nemzetközi lovagrend, amelynek legújabbkori bejegyzése az USA-ban New York államban van”.

Ehhez képest a rendnek nincs semmi más nyoma az interneten, a honlapját 2005-ben jegyezték be. A honlap szerint a lovagrend élén „Nagymester áll, aki jelenleg a portugál  Prince José Manuel Costa da Veiga Cosmelli, helyettese az altábornagyi rangú magyar Prof. Popper György Gróf, aki egyben a  Rendi Szövetségen belüli Szuverén Ciprusi Rend ügyvezető nagykancellárja”.

Nemcsak a főfelügyelőség igazgatója, hanem több politikus és közéleti személyiség is a "kamuegyetemen" szerezte a doktori címét: többek között Dr. Gyenes Levente gyömrői polgármester és a Való Világ című műsorból ismert Dr. Lázár László alias VV Laci is. A teljes cikket az atlatszo.hu-n olvashatjátok.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.