Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Módosítaná a lett oktatási minisztérium a felsőoktatási intézményekről szóló törvényt, a módosítás értelmében az állami felsőoktatási intézmények mellett a magánegyetemeken és -főiskolákon is megszűnne az orosz nyelvű képzés, és csak lett nyelven vagy az Európai Unió valamely más hivatalos nyelvén taníthatnának - jelentette szerdán a LETA lett hírügynökség.

A felsőoktatási törvény eddig csak az állami intézmények esetében szabályozta a nyelvhasználatot, de mivel a felsőoktatás az állam által delegált feladat, ugyanilyen változtatások szükségesek a magánintézményeknél is - mondták a tárcánál.
A lett oktatási és tudományügyi minisztérium adatai szerint 2017-ben csaknem 15,5 ezren tanultak a balti ország felsőoktatási magánintézményeiben, 34 százalékuk orosz nyelven.
Az oktatási tárca által tervezett változtatások nem sokkal azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy április elején Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a 2020-2021-es tanévig a nemzetiségi iskolákban fokozatosan áttérnek csaknem minden tantárgy lett nyelvű oktatására.
A következő év szeptember 1-jétől megvalósítandó reform keretében oroszul csak magát az orosz nyelvet és irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat lehet tanítani.
A reform elégedetlenségi hullámot váltott ki az ország népességének mintegy 40 százalékát kitevő orosz kisebbség körében. Az orosz iskolák védelmezői több üntetést tartottak, és civil szervezetek aláírásokat gyűjtöttek a reform bevezetése ellen.
Lettországban a lett a hivatalos nyelv, az orosz idegen nyelvnek számít. A jelenlegi oktatási rendszer keretében az orosz iskolák felsőbb osztályaiban csak a tárgyak 40 százalékát lehet oroszul oktatni.
Hatalmas felháborodást váltott ki az oktatási reform Lettországban
Lettországban a kisebbségi iskolákban is bevezetik a lett nyelvű oktatást. A reform bevezetése nagy felháborodást váltott ki. Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskolákban bevezetik a lett tannyelvű oktatást - írja a 444.hu, hozzátéve: a reform keretében a kisebbségi iskolák 2020-tól áttérnek a tárgyak többségének lett nyelvű oktatására.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).