Módosítaná a lett oktatási minisztérium a felsőoktatási intézményekről szóló törvényt, a módosítás értelmében az állami felsőoktatási intézmények mellett a magánegyetemeken és -főiskolákon is megszűnne az orosz nyelvű képzés, és csak lett nyelven vagy az Európai Unió valamely más hivatalos nyelvén taníthatnának - jelentette szerdán a LETA lett hírügynökség.
A felsőoktatási törvény eddig csak az állami intézmények esetében szabályozta a nyelvhasználatot, de mivel a felsőoktatás az állam által delegált feladat, ugyanilyen változtatások szükségesek a magánintézményeknél is - mondták a tárcánál.
A lett oktatási és tudományügyi minisztérium adatai szerint 2017-ben csaknem 15,5 ezren tanultak a balti ország felsőoktatási magánintézményeiben, 34 százalékuk orosz nyelven.
Az oktatási tárca által tervezett változtatások nem sokkal azt követően kerültek nyilvánosságra, hogy április elején Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a 2020-2021-es tanévig a nemzetiségi iskolákban fokozatosan áttérnek csaknem minden tantárgy lett nyelvű oktatására.
A következő év szeptember 1-jétől megvalósítandó reform keretében oroszul csak magát az orosz nyelvet és irodalmat, valamint a kultúrával és történelemmel kapcsolatos tantárgyakat lehet tanítani.
A reform elégedetlenségi hullámot váltott ki az ország népességének mintegy 40 százalékát kitevő orosz kisebbség körében. Az orosz iskolák védelmezői több üntetést tartottak, és civil szervezetek aláírásokat gyűjtöttek a reform bevezetése ellen.
Lettországban a lett a hivatalos nyelv, az orosz idegen nyelvnek számít. A jelenlegi oktatási rendszer keretében az orosz iskolák felsőbb osztályaiban csak a tárgyak 40 százalékát lehet oroszul oktatni.
Hatalmas felháborodást váltott ki az oktatási reform Lettországban
Lettországban a kisebbségi iskolákban is bevezetik a lett nyelvű oktatást. A reform bevezetése nagy felháborodást váltott ki. Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskolákban bevezetik a lett tannyelvű oktatást - írja a 444.hu, hozzátéve: a reform keretében a kisebbségi iskolák 2020-tól áttérnek a tárgyak többségének lett nyelvű oktatására.
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
