"A totális átalakításra nem kell jövő szeptemberig várnunk"

"Az oktatási államtitkárság nem szeretné, hogy nagyon átadjuk magunkat a szorongásnak az új tanévet övező...

  • Eduline
Minden változik az oktatásban. Ami nem most, az majd jövőre

"Az oktatási államtitkárság nem szeretné, hogy nagyon átadjuk magunkat a szorongásnak az új tanévet övező bizonytalanságok miatt, ezért figyelmünket valóban fontos kérdésekre irányítja, mint például a nemzetet erősen megosztó vita a kötelező iskolaköpenyről. Ennek ellenére úgy érzem, hogy az őszi oktatáspolitikai szezonban lesz még néhány ügy, amely gondoskodik magas adrenalinszintünkről" - olvasható az OktpolCafé legújabb posztjában.

"Íme egy rövid lista: elfogadnak majd egy törvényt a felsőoktatási intézményrendszer „racionalizálásáról” (az úgynevezett felsőoktatási pólusokról), a költségvetési törvény megteszi majd a következő nagy lépést az „önfinanszírozó felsőoktatás” felé, a következő évi költségvetés kijelöli majd a jövő évi, immáron központosított oktatásfinanszírozás mozgásterét, amely január elsején életbe lép anélkül, hogy különösebb köze lenne a csak később hatályba lépő (a pedagógusmunkaóra-szükségletet meghatározó) tantervekhez és egész napos iskolához, a kormány elfogadja majd a közoktatás központilag kiadott tanmeneteinek („kerettanterveinek”) első csomagját". A poszt folytatását az OktpolCafén olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.