"Az oktatási államtitkárság nem szeretné, hogy nagyon átadjuk magunkat a szorongásnak az új tanévet övező...
"Az oktatási államtitkárság nem szeretné, hogy nagyon átadjuk magunkat a szorongásnak az új tanévet övező bizonytalanságok miatt, ezért figyelmünket valóban fontos kérdésekre irányítja, mint például a nemzetet erősen megosztó vita a kötelező iskolaköpenyről. Ennek ellenére úgy érzem, hogy az őszi oktatáspolitikai szezonban lesz még néhány ügy, amely gondoskodik magas adrenalinszintünkről" - olvasható az OktpolCafé legújabb posztjában.
"Íme egy rövid lista: elfogadnak majd egy törvényt a felsőoktatási intézményrendszer „racionalizálásáról” (az úgynevezett felsőoktatási pólusokról), a költségvetési törvény megteszi majd a következő nagy lépést az „önfinanszírozó felsőoktatás” felé, a következő évi költségvetés kijelöli majd a jövő évi, immáron központosított oktatásfinanszírozás mozgásterét, amely január elsején életbe lép anélkül, hogy különösebb köze lenne a csak később hatályba lépő (a pedagógusmunkaóra-szükségletet meghatározó) tantervekhez és egész napos iskolához, a kormány elfogadja majd a közoktatás központilag kiadott tanmeneteinek („kerettanterveinek”) első csomagját". A poszt folytatását az OktpolCafén olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
