Furcsa jelenséget figyeltek meg az oktatáskutatók az Egyesült Államokban: a 60 év felettiek körében nő a...
Furcsa jelenséget figyeltek meg az oktatáskutatók az Egyesült Államokban: a 60 év felettiek körében nő a leggyorsabban a diákhitel-adósok száma, egyre több szülő vállalja át ugyanis gyerekei tartozását – adta hírül a The New York Times.
A Federal Reserve Bank of New York adatai szerint ma már ötször annyi 60 év fölötti tartozik a bankoknak, mint 2005-ben, míg a 30 év alatti adósok száma lassabban nőtt, „csupán” megkétszereződött.
Az elmúlt években szülők milliói döntöttek úgy, hogy ők maguk veszik fel a hitelt egyetemista gyerekeik tanulmányainak finanszírozására. A legtöbben azért vállalkoztak erre, mert biztos munkahelyük volt, így tudták fizetni a törlesztőrészleteket – nem úgy, mint a pályakezdők. Mekkora tartozással kezdik az álláskeresést a frissdiplomások? Összefoglalónkat itt olvashatjátok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
