A rosszul teljesítő oktatókat kirúgnák

Palkovics László államtitkár jobb színvonalú felsőoktatást akar nyújtani azoknak a hallgatóknak, akiknek sikerül bejutniuk az egyre kisebb kapun. Ezért a rosszul teljesítő tanárokat kirúgnák – írta a Népszabadság.

  • Eduline
MTI / Soós Lajos

A tavaly év végén elfogadott felsőoktatási stratégia által meghatározott feladatokon dolgozik Palkovics László államtitkár és minisztériumi csapata. A stratégiából a társadalmi mobilitási utak szűkítésének szándéka olvasható ki, de az elfogadása óta eltelt időszakból az is látszik, hogy azoknak a hallgatóknak, akiknek sikerül bejutniuk az egyre kisebb kapun, Palkovics jobb színvonalú felsőoktatási szolgáltatásokat akar nyújtani – írta a Népszabadság.

Már működik egy munkacsoport a tárcánál, amely az oktatói tevékenység színvonalának emelését célozza. Az államtitkár erről egy tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta, a 35 százalékos lemorzsolódás mögött nemcsak a slampos diákokat kell keresni, hanem az oktatás színvonalát is. Ezért a vállalati szektorból egyáltalában nem ismeretlen minősítési rendszert az államtitkár szeretné beemelni a felsőoktatásba. Egy olyan, objektív kritériumokon alapuló egységesített szempontrendszert már 2016 januárjától, amelynek alapján az egyetemi vezetők évente tudják értékelni az oktatók teljesítményét. A diákok véleményén múlhat a tanárok fizetése

Ha egy oktató egymás után ötször rosszul szerepel, akkor el lehet bocsátani. A tervek szerint az értékelést alá kell írnia az értékelőnek (azaz a tanszékvezetőnek) és az értékeltnek is. Sőt még az értékelő főnökének, azaz a dékánnak is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.