Palkovics László államtitkár jobb színvonalú felsőoktatást akar nyújtani azoknak a hallgatóknak, akiknek sikerül bejutniuk az egyre kisebb kapun. Ezért a rosszul teljesítő tanárokat kirúgnák – írta a Népszabadság.
A tavaly év végén elfogadott felsőoktatási stratégia által meghatározott feladatokon dolgozik Palkovics László államtitkár és minisztériumi csapata. A stratégiából a társadalmi mobilitási utak szűkítésének szándéka olvasható ki, de az elfogadása óta eltelt időszakból az is látszik, hogy azoknak a hallgatóknak, akiknek sikerül bejutniuk az egyre kisebb kapun, Palkovics jobb színvonalú felsőoktatási szolgáltatásokat akar nyújtani – írta a Népszabadság.
Már működik egy munkacsoport a tárcánál, amely az oktatói tevékenység színvonalának emelését célozza. Az államtitkár erről egy tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta, a 35 százalékos lemorzsolódás mögött nemcsak a slampos diákokat kell keresni, hanem az oktatás színvonalát is. Ezért a vállalati szektorból egyáltalában nem ismeretlen minősítési rendszert az államtitkár szeretné beemelni a felsőoktatásba. Egy olyan, objektív kritériumokon alapuló egységesített szempontrendszert már 2016 januárjától, amelynek alapján az egyetemi vezetők évente tudják értékelni az oktatók teljesítményét. A diákok véleményén múlhat a tanárok fizetése
Ha egy oktató egymás után ötször rosszul szerepel, akkor el lehet bocsátani. A tervek szerint az értékelést alá kell írnia az értékelőnek (azaz a tanszékvezetőnek) és az értékeltnek is. Sőt még az értékelő főnökének, azaz a dékánnak is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
