Kora délután az Országház északi kapuja elől is előállították az ott demonstráló diákokat.
Kora délután az Országház északi kapuja elől is előállították az ott demonstráló diákokat. A középiskolások az alaptörvény hétfőre tervezett negyedik módosítása ellen tiltakoztak, a déli kapunál tüntető társaikat már délelőtt előállították a rendőrök. A parlament előtti demonstrációról itt olvashatjátok el összefoglalónkat.
A nyakában "Ne áruljatok el minket", "Ne áruljátok el fiatalkori önmagatokat", "Ne áruljátok el a demokráciát" feliratú lapokat viselő nyolc középiskolást háromszor felszólították a távozásra, majd miután ennek nem tettek eleget, előállították őket. Ezt néhány, mellettük felsorakozott társuk tapssal és "hősök vagytok" kiáltásokkal kísérte.
Korábban megjelent a diákok mellett a Párbeszéd Magyarországért két politikusa, Szabó Tímea társelnök és Scheiring Gábor képviselő, illetve felbukkant Juhász Péter, az Együtt 2014 egyik elnöke.
Szabó Tímea az újságíróknak azt mondta, hogy érdeklődőként jöttek, illetve "szülői aggodalommal" figyelik a diákok sorsát, de semmiképpen nem akarnak "rátelepedni" az eseményre. A szervezet másik társelnöke, Jávor Benedek azt kérdezte a fiataloktól, hogy nem érte-e őket jogtalanság.
Az LMP-hez tartozó Ertsey Katalin, aki autójával az északi kapu előtt parkolt le, azt mondta, nagyon örül neki, hogy fiatalok is fellépnek az alkotmánymódosítás ellen. A képviselő viccelődve megjegyezte, ha a középiskolások kérik, akkor láncokat is tudnak nekik adni, amivel összekötözhetik magukat.
Az északi kapunál megjelent a 2006. őszi tüntetésekről ismert Gonda László is, aki helyenként emelt hangú vitába keveredett a középiskolásokkal és egy velük szimpatizáló férfivel.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
