A nők és a fiatalok is hiányoznak a kutatói pályáról

Miközben több a nő a hallgatók között, a kutatói pályán jóval kevesebben vannak. De általánosságban az is elmondható, hogy a fiatalok nem tepernek nagyon azért, hogy kutathassanak.

  • Eduline
MTI / Kallos Bea

Drámaian alacsony a fiatal nők aránya a kutatók között - derítette ki a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adataiból.

Nem csak a nők, a fiatalok is hiányoznak a kutatói pályáról; a 2016/2017. tanév adatai szerint az 1257 kutató közül mindössze 222 volt harminc év alatti, vagyis csak 17,7 százaléknyi.

A 30 év alatti nők aránya pedig mindössze 7,5 százalék, nagyjából annyi, mint nyolc évvel ezelőtt. A kutatók között a nők aránya nagyjából 40 százalék. Ők a felsőoktatási intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatók.

Nem meglepő, hogy műszaki területen a legkevesebb a nők aránya, az egészségügyi karokon pedig a legmagasabb. Közben az összes hallgató 53 százaléka nő, akik már évek óta többen vannak a területen, mint a férfiak.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.