Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Miközben több a nő a hallgatók között, a kutatói pályán jóval kevesebben vannak. De általánosságban az is elmondható, hogy a fiatalok nem tepernek nagyon azért, hogy kutathassanak.

Drámaian alacsony a fiatal nők aránya a kutatók között - derítette ki a Magyar Nemzet az Oktatási Hivatal adataiból.
Nem csak a nők, a fiatalok is hiányoznak a kutatói pályáról; a 2016/2017. tanév adatai szerint az 1257 kutató közül mindössze 222 volt harminc év alatti, vagyis csak 17,7 százaléknyi.
A 30 év alatti nők aránya pedig mindössze 7,5 százalék, nagyjából annyi, mint nyolc évvel ezelőtt. A kutatók között a nők aránya nagyjából 40 százalék. Ők a felsőoktatási intézményekben teljes munkaidőben foglalkoztatott kutatók.
Nem meglepő, hogy műszaki területen a legkevesebb a nők aránya, az egészségügyi karokon pedig a legmagasabb. Közben az összes hallgató 53 százaléka nő, akik már évek óta többen vannak a területen, mint a férfiak.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.