Lehet-e elsőévesként halasztani az egyetemen, főiskolán? Meddig lehet "kiiratkozni" az intézményből? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
26 éves vagyok, idén vettek fel az egyik budapesti egyetem részidős (levelező), államilag támogatott BSc-képzésére. Az egyetemen októberig van lehetőség a kiiratkozásra, de nem tudom, hogy elsőévesként passzívvá tehetem-e az első szemesztert.
Az új felsőoktatási törvény is lehetővé teszi az első félév halasztását – azzal a kikötéssel, hogy az egyetemek vagy főiskolák dönthetnek úgy, hogy csak az első szemeszter elvégzése után engedélyezik a hallgatóknak a halasztást. Ezért meg kellene nézned az intézményi szabályzatot (ha az intézmény honlapján nem találod, a tanulmányi osztályon tudnak segíteni), hogy rád melyik verzió vonatkozik.
Fontos, hogy egymás után legfeljebb két félévet halaszthatsz, többet nem, különben megszűnik a hallgatói jogviszonyod. Kell-e fizetni az államnak, ha félbehagyjátok az egyetemet? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
| Kérdésed van? Válaszolunk |
| Problémák vannak az iskolában vagy az egyetemen? Nem tudsz eligazodni a jogszabályok útvesztőjében? A tanulmányi osztályon csak vonogatják a vállukat a felvetéseidre? Írj nekünk az [email protected] -ra, és megkeressük az illetékeseket! Mielőtt elküldenéd a kérdésedet, itt nézd meg, foglalkoztunk-e már a témával. |
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében - többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
Pilz Olivér, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója szerint a kormányváltás nemcsak politikai fordulat, hanem egy évtizedes oktatási válság következménye is. Véleménycikkében arról ír: a rendszer saját maga alatt vágta a fát, amikor elhanyagolta az oktatást – és ezzel végső soron a saját bukását készítette elő.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
