Kihirdették a keresztféléves felvételi ponthatárait, szülők, tanárok és diák tüntettek a Hoffmann-féle közoktatás ellen, "diplomamentő" programot indított a kormány - ezek voltak a hét hírei.
Megvannak a keresztféléves ponthatárok
Nyilvánosságra hozták a 2014-es keresztféléves felvételi ponthatárait: volt olyan képzés, ahova csak az kerülhetett be, aki a maximális száz pontból legalább kilencvenet gyűjtött. A legnépszerűbb szakok listája az idén sem változott.
Vezetés és szervezés, gépészmérnöki, vállalkozásfejlesztés - ezeket a mesterképzéseket jelölte meg a legtöbb hallgató a 2014-es keresztféléves felvételin. Összesen 5731-en jelentkeztek az egyetemek és főiskolák által meghirdetett, februárban induló szakokra - a ponthatárokról itt olvashattok.
Szülők, diákok és tanárok tüntettek
Körülbelül négy-ötszázan tüntettek Budapesten a "hoffmanni közoktatás" és a kormány felsőoktatás-politikája ellen szombat délután - a demonstráció a Szabadság téren kezdődött, a résztvevők onnan vonultak át a Szent István térre, majd az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületéhez.
A demonstrációhoz csatlakozó szervezetek - többek között a Középiskolai Hálózat, a Hallgatói Hálózat, a Hívatlanul csoport, a Hálózat a Tanszabadságért, az Oktatói Hálózat, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Demokratikus Nevelésért és Tanulásért Egyesület, a Történelemtanárok Egylete, valamint a Közszolgálati Szakszervezetek Demonstrációs és Sztrájkbizottsága - valódi és nyilvános szakmai konzultációt, előre kidolgozott, megalapozott reformokat, a forráskivonások megállítását, szabad tankönyvpiacot, szólás- és véleményszabadságon alapuló közoktatást, a közalkalmazottaknak és közszolgálati dolgozóknak 20 százalékos béremelést követeltek. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
"Diplomamentő" programot indít a kormány
Márciustól ingyenes nyelvtanfolyamokra jelentkezhetnek azok a "majdnemdiplomások", akik a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át felsőfokú oklevelüket. A kormány tervei szerint körülbelül tízezren veheti majd igénybe a támogatást - 240 órás nyelvtanfolyamon vehettek részt ingyen, és a tankönyvekért sem kell fizetnetek. További részleteket itt találtok.
A száz legjobb vidéki gimnázium és szakközépiskola
A zalaegerszegi Zrínyi Miklós Gimnázium, a veszprémi Lovassy László Gimnázium, a Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium, a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium, valamint a győri Révai Miklós Gimnázium és Kollégium vezeti a vidéki középiskolák HVG-rangsorát.
A HVG rangsor - Középiskola 2014 listáit több szempont - a 2012-es érettségi, a 10. évfolyamosok kompetenciamérése, a 2012-es felvételi eredményei, valamint a tanulmányi versenyeken elért helyezések - alapján állították össze. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
