Januártól egyetemisták és friss diplomások is kaphatnak gyedet, késett a magán- és az alapítványi iskolákban dolgozók fizetése, és az is kiderült, hogy a magyar egyetemeknek a jelenlegi finanszírozás mellett esélyük sincs bekerülni a világ kétszáz legjobbja közé - ezek voltak a hét hírei.
Rábólintottak a diplomás gyedre
Elfogadta a parlament hétfőn a gyed extra bevezetéséről szóló törvénycsomagot, amely alapján a nappali tagozatos felsőoktatási hallgatóknak és a friss diplomásoknak is jár majd gyed bizonyos feltételek mellett. Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter törvényjavaslatát 321 igen szavazattal, 8 tartózkodás mellett hagyta jóvá az Országgyűlés. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Lehetetlent kér az egyetemektől a kormány
Pénz, pénz, pénz - ez kellene ahhoz, hogy a vezető magyar egyetemek a kormány célkitűzésének megfelelően a világ kétszáz legjobb felsőoktatási intézménye közé kerüljenek 2020-ra. A jelenlegi állami támogatás azonban nemhogy az előrelépéshez, a stagnáláshoz is kevés; olyan egyetemekkel kellene ugyanis versenyezni, amelyek háromszor-négyszer annyi pénzből működnek, mint a legnagyobb hazai intézmények - derült ki egy keddi konferencián. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Késik a magán- és alapítványi iskolákban dolgozó tanárok fizetése
Karácsony előtt néhány nappal veheti fel novemberi fizetését több mint 16 ezer pedagógus, a magán- és az alapítványi iskolák ugyanis csak pénteken kapták meg állami támogatásukat. A teljes cikket itt és itt olvashatjátok el.
Csökken a diákhitel kamata
Egy százalékponttal csökken mindkét diákhitel-konstrukció kamata - közölte a Diákhitel Központ Zrt. csütörtökön. Így 2014. január 1-től a - szabad felhasználású - diákhitel1 aktuális kamatlábát 6,50 százalékban, a diákhitel2 kamatát pedig 7,75 százalékban határozta meg a társaság, a jövő év január 1-je és június 30-a közötti időszakra. A teljes cikket itt olvashatjátok el.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
