Rétvári Bence szerint racionalizálják a hazai agrárképzést, a keszthelyi Georgikon esetében Kész Zoltán ellenzéki képviselő értesült úgy, hogy megszűnhet "a kar önállósága".
Mi az indoka anna, hogy a kormány meg akarja szüntetni a Pannon Egyetem Georgikon Karának önállóságát?
- tette fel írásban a kérdést Balog Zoltán miniszternek Kész Zoltán, Veszprém országgyűlési képviselője, aki úgy értesült, hogy az agrárképzési átalakítások a veszprémi központú intézmény keszthelyi agrágtudományi karát is érintik.
A EMMI részéről Rétvári Bence államtitkár válaszában jelezte, hogy a Fokozatváltás a felsőoktatásban startégia részeként a kormány valóban felülvizsgálja az egyes képzési területeket, köztük az agrárképzést. Rétvári szerint azonban nincs szó az autonómiába történő beavatkozásról.
Kész Zoltán vélhetően a kar költöztetésére, összevonására, legrosszabb esetben pedig megszüntetésére gondolhatott, erre utalhat Rétvári azon megjegyzése, miszerint "a komoly hagyományokkal rendelkező agrárképzések - köztük a keszthelyi agrárképzés - erősítése, megfelelő irányítása a koncepció célja, annak sem megszüntetése, sem a képzés szakmai tartalmának változtatása nem képezi részét az elképzelésnek. A keszthelyi telephelyen folyó képzés jelenleg is a veszprémi székhelyű Pannon Egyetem irányítása alatt áll". Utóbbi megjegyzése azonban csak a megszüntetést cáfolja, az átszervezést nem.
Itt a minisztériumi döntés: marad a BME-nél a gazdasági kar
A jövőben is a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) részeként működik majd a gazdaság- és társadalomtudományi kar, amely mégsem csatlakozik az ELTE-hez. Az oktatási államtitkárság közleményében rámutatott: a BME vezetése érdemi tárgyalásokat kezdett a kar vezetőivel, paritásos bizottságot állított fel a nyitott kérdések rendezésére, és kidolgozott egy kompromisszumos javaslatot, amit a szenátus megszavazott.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
