Korábban bemutattuk a Quacquarelli Symonds társaság, azaz a QS egyetemi rangsorát, ám a legjobb magyar eredményről érdemes külön is megemlékezni.
A QS tudományterület szerinti bontásban állította fel a világ egyetemeinek rangsorát, kerülve a többi ismert egyetemi rangsorok példáját, mikor jelentősen eltérő karakterű egyetemeket összesítve minden felsőokatatási intézményt "megversenyeztetnek".
A Liszt Ferenc Zeneakadémia, illetve Zeneművészeti Egyetem az előadó művészeti képzéseket nyújtó intézmények listájára került fel, annak is a top 50-es mezőnyébe kvalifikálta magát. A listát a világhírű amerikai The Juilliard School vezeti.
Az akadémia olyan neves intézményeket előzött meg a listán, mint a Chicago-i Egyetem (48.), a Princeton Egyetem (42.), a Brüsszeli Királyi Konzervatórium (41.), a Columbia Egyetem (39.), a salzburgi Mozarteum Egyetem (36.), valamint a szintén amerikai Stanford Egyetem (33.).
A Liszt Ferenc Zeneakadémia összesen 73,2 pontot kapott a QS statisztikusaitól, az akadémia elismertsége 77 pontot ért, az ott munkálkodó művészeti oktatókat 39 pontra értékelték. Az intézmény így a világranglistán a 30. helyet foglalja el, nincs más magyar intézmény, amely hasonlóan jól szerepelt volna saját tudományterületén.
Érdekesség, hogy az egykori Osztrák-Magyar Monarchia művészeti intézményei közül három jutott a top 50-be, a bécsi zenei és előadó művészeti egyetem ráadásul a 2. helyet érte el.
A többi magyar eredményről ITT olvashatsz bővebben.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
