A KDNP valami egészen furcsa dolgot gondol arról, mi történik egy egyetemen, és úgy érezték, ezzel egy nyílt levélben kell eldicsekedni.
„Sajnálatos, hogy az egyetem nem szeretne hű maradni értékteremtő múltjához, hiszen elindult egy lejtőn. Önök, a vezetőség úgy döntöttek, hogy a magyar társadalom számára semmilyen haszonnal nem bíró, egy politikai korrektségtől megfojtott, tudománynak álcázott, félrecsúszott témával szeretnének foglalkozni mesterképzés keretében" - fogalmaz a KDNP nyílt levele, amit az ELTE-hez írtak.
A levél előzménye, hogy az egyetem elindítja a társadalmi nemekkel foglalkozó szakot.
A gender studies nyugaton vörös posztó általában a szélsőjobb szemében, és úgy látszik, a KDNP-nek sem tetszik. Bár a levélből az is kiderül, hogy nem egészen értik arrafelé, hogy mit jelent a társadalmi nemekkel foglalkozó tudomány.
A levél lényege, hogy a kereszténydemokraták azt gondolják, a tanulmányok hozzájárulnak a népesség fogyáságot, és nem segítk el "nemzetünk felemelkedését". Pedig a gender studies lényege csupán annyi, hogy megkülönbözteti a biológiai nemet a társadalmi nemtől. Előbbi a természetből fakad, utóbbi pedig társadalmi kreálmány. Ráadásul az elmélet egyáltalán nem új a hazai egyetemeken, de a Közép-európai Egyetem után már az ELTE is külön mesterképzés keretében oktatja.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
