9 évesen lenne a világ egyik legjobb egyetemének professzora

Egy 9 éves kislány jelentkezett a még meg sem hirdetett professzori állásra a világ egyik legjobb egyetemén. A gyerek Lego-ügyi kutató akart lenni. Hiába nevettek, ilyen tényleg van, legalábbis lesz, hiszen hamarosan kiírják rá a pályázatot.

  • Eduline
Wikipédia

Lego professzornak jelentkezett egy 9 éves kislány a Cambridge University-re - írja a Telegraph. Az agilis gyerek pályázatában nem titkolta, hogy komoly gyakorlata van legózásban, referenciának pedig tanárait adta meg.

A kislánynak inkább az önbizalma határtalan, nem pedig a fantáziája, ugyanis az állás, amire jelentkezett tényleg létezik. Pontosabban létezni fog, hiszen hamarosan hivatalos pályázati kiírást jelentet meg róla az egyetem.

Mint ahogy arról korábban beszámoltunk, a Lego Alapítvány 4 millió fontot ajánlott fel a Cambridge University számára, hogy a pedagógiai karon egy új részleget hozzanak létre az oktatásban, fejlesztésben és tanulásban alkalmazott játékos módszerek kutatására. Ezt vezetheti majd a leendő Lego professzor.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.