45 ezer magyar egyetemista tanult külföldön Erasmusszal

Rekordévet zárt az Erasmus a tavalyi tanévben, az ösztöndíjprogrammal 4400 magyar hallgató folytatott külföldön tanulmányokat, és 4300 külföldi hallgató érkezett Magyarországra tanulni - írta a Magyar Nemzet.

  • MTI
shutterstock

A lap hétfői számában a program magyarországi koordinátora, a Tempus Közalapítvány adatai alapján azt írta, hogy 1997 óta már 45 000 hallgató és 11 500 felsőoktatási munkatárs számára tette lehetővé a külföldi tapasztalatszerzést az Erasmus.

Magyarországra Németországból és Törökországból érkezik a legtöbb Erasmus-ösztöndíjas, míg a magyar kiutazók főként német, francia és spanyol egyetemekre és vállalkozásokhoz mennek.

A csereprogramban legaktívabb európai intézmények 100-as listájára két magyar felsőoktatási intézmény került fel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a fogadó, míg a Budapesti Corvinus Egyetem a küldő intézmények közé.

Ma 100 magyar diák közül csak 8 próbál szerencsét külföldön, a kormányzat azt szeretné, ha az évtized végére minden diák legalább egyszer részt venne külföldi képzésen - írta a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István