45 ezer magyar egyetemista tanult külföldön Erasmusszal

Rekordévet zárt az Erasmus a tavalyi tanévben, az ösztöndíjprogrammal 4400 magyar hallgató folytatott külföldön tanulmányokat, és 4300 külföldi hallgató érkezett Magyarországra tanulni - írta a Magyar Nemzet.

  • MTI
shutterstock

A lap hétfői számában a program magyarországi koordinátora, a Tempus Közalapítvány adatai alapján azt írta, hogy 1997 óta már 45 000 hallgató és 11 500 felsőoktatási munkatárs számára tette lehetővé a külföldi tapasztalatszerzést az Erasmus.

Magyarországra Németországból és Törökországból érkezik a legtöbb Erasmus-ösztöndíjas, míg a magyar kiutazók főként német, francia és spanyol egyetemekre és vállalkozásokhoz mennek.

A csereprogramban legaktívabb európai intézmények 100-as listájára két magyar felsőoktatási intézmény került fel, az Eötvös Loránd Tudományegyetem a fogadó, míg a Budapesti Corvinus Egyetem a küldő intézmények közé.

Ma 100 magyar diák közül csak 8 próbál szerencsét külföldön, a kormányzat azt szeretné, ha az évtized végére minden diák legalább egyszer részt venne külföldi képzésen - írta a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.