Ezekre a bölcsészkarokra járnak a legkiválóbb magyar hallgatók

Az első hely változatlan, a másodikra viszont a tavalyi tizedik került 2026-ban.

  • Székács Linda

Novemberben megjelent a HVG Diploma 2026-os kiadványa, amiben az összesített egyetemi rangsor mellett találtok többek között oktatói kiválósági rangsort, hallgatói kiválósági rangsort, képzésterületi rangsorokat, a legjobb karok listáját és tucatnyi érdekes és hasznos cikket is.

A kiadványban a hallgatói kiválóság alapján bölcsészettudományi részrangsor is megjelent. Ezt a(z)

  • elsőhelyes jelentkezők száma,
  • a felvettek pontátlaga,
  • a nyelvvizsgát jelölők aránya és
  • a középiskolai versenyen helyezettek száma

alapján állították össze.

Az első helyről évek óta letaszíthatatlan az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara, meglepetés ugyanakkor a második hely, ami idén a tavaly még tizedik helyen szereplő Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Kara lett. Maga mögé utasította tehát az ELTE BTK-t és a legnagyobb budapesti és vidéki egyetemek bölcsészeti és pedagógiai karait.

A top 10-es lista idén a következőképp alakult:

  • 1. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar
  • 2. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Pedagógiai Kar
  • 3. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 4. Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 5. Pannon Egyetem Humántudományi Kar
  • 5. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 7. Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 8. Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 9. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar
  • 10. Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.