Nemzetközi perbeszédversenyt nyert Kínában a Károli jogi kara

Először diadalmaskodott magyar jogi kar angol nyelvű nemzetközi perbeszédversenyen Kínában.

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának csapata győzött az ECUPL Intellectual Property Moot 2025 döntőjében – tette közzé az egyetem.

A sanghaji East China University of Political Science and Law nemzetközi szellemi tulajdonvédelmi párbeszédversenyén 14 egyetem indult, köztük olyan világranglistások, mint a University of Pennsylvania vagy a Tsinghua University. A mezőnyben egyetlen magyar résztvevőként a Károli jogi kara szerepelt – és nemcsak sikeresen helytállt, de le is körözte a top egyetemeket.

A károlis csapatot két jogász osztatlan képzési szakos hallgató, az ötödéves Tarjáni-Nagy Zsófia és a negyedéves Lezsák Botond, illetve az európai és nemzetközi üzleti jog (LL.M.) mesterképzésben részt vevő Shana Hailati hallgató alkotta.

A verseny egy fiktív, tejhelyettesítő termékekhez kapcsolódó védjegyjogi ügy megoldása köré épült. Az írásbeli fordulóban a magyar csapat érte el a legmagasabb pontszámot, és elnyerte a legjobb alperesi beadvány díját is. A november 24-i sanghaji szóbeli döntőben magabiztosan folytatták a szereplést, végül megnyerve az egész versenyt – ezzel ők lettek az első magyar joghallgatók, akik kínai nemzetközi párbeszédversenyt nyertek.

A legjobb peres képviselő (best oralist) címet szintén a kar hallgatójának, Shana Hailatinak ítélték oda.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.