Mutatjuk, hogyan regisztrálhattok az Ügyfélkapu+ vagy DÁP alkalmazásra, amikre az ügyintézés folyamata során többször is szükségetek lesz.
November 15-ig adhatjátok le a jelentkezéseteket a keresztféléves felvételin, ha valamelyik egyetem februárban induló képzésére szeretnétek járni. Ahhoz, hogy jelentkezni tudjatok, mindenképp szükséges Ügyfélkapu+ vagy DÁP alkalmazás regisztráció, amikre egyébként a felvételi hitelesítéséhez is szükségetek lesz.
A sikeres jelentkezés feltétele ugyanis, hogy a jelentkezési lista összeállítása, a személyes adataitok megadása, valamint a pontszámításhoz szükséges dokumentumok feltöltését követően a jelentkezéseteket érvényesítitek vagy az Ügyfélkapu+, vagy pedig a Digitális Állampolgár alkalmazás használatával. Mutatjuk, hogyan férhettek hozzá ezekhez.
Ügyfélkapu+
Ha még nem rendelkeztek Ügyfélkapuval, először is regisztrálnotok kell.
Az elektronikus regisztráció kétféleképpen végezhető el:
A regisztrációt létrehozni személyesen bármelyik okmányirodában, kormányablakban, az adóhatóság kiemelt ügyfélszolgálatain, illetve külföldi tartózkodás esetén az adott országban található magyar nagykövetségen vagy konzulátuson lehet.
DÁP
Az Ügyfélkapu+ mellett a Digitális Állampolgárság Program (DÁP) alkalmazás is opció lehet az ügyintézéshez.Ezt azok tudják használni, akik
A regisztráció első lépése a DÁP alkalmazás letöltése. Ezt követően engedélyezni kell a biometrikus azonosítást, az értesítéseket és a kamera használatát és regisztrálni kell.
Amennyiben valakinek 2021. június 23. után kiállított eSzemélyi igazolványa van, aminek korábban aktiválta és tudja a PIN-kódját, az azonosítás online vagy szelfis azonosítással is lehetséges. Ellenkező esetben, vagy ha valaki ezzel nem boldogul, a személyazonosításhoz szükséges iratokkal (személyi igazolvány, vagy útlevél, vagy jogosítvány) és az okostelefonmal, amire korábban le lett töltve az alkalmazás, be kell menni az egyik kormányablakba vagy okmányirodába, ahol segítenek regisztrálni.
Az alkalmazás csak ezt követően lesz használható az állami ügyek elektronikus intézésére, így többek között a jelentkezés hitelesítésére is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
