Az új vezérigazgató már egyszer betöltötte ezt a pozíciót 2010 és 2019 között.
Bugár Csabát, a Magyar Államkincstár nemrég távozott vezetőjét nevezték ki a Diákhitel Központ Zrt. élére, miután elődjét kirúgták – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közleményéből, amelyet az MTI szemlézett.
Hétfőn délután derült ki, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter utasítására az MFB elnök-vezérigazgatója április 15-i hatállyal felmentette Rákossy Balázst, a Diákhitel központ vezérigazgatóját. A döntést nem indokolta, annyit lehetett tudni, hogy szorosabb együttműködést terveznek a Központ és az MFB között.
Rákossy még 2022-ben vette át a Diákhitel Központ vezetését, miután Magyar Péter távozott a posztról. A Magyar Fejlesztési Bank és a központ feladatainak szorosabb összehangolása már akkor megkezdődött, azonban úgy néz ki 2025-ben változásokat szeretnének ezen a téren. Ugyanis az MFB és a Diákhitel Központ együttműködését egy harmadik fél bevonásával, a Magyar Államkincstárral (MÁK), vagy szervezeti integrációval fogják megoldani.
Ezt a folyamatot segítheti elő Bugár Csaba, aki 2010 és 2019 között már vezette a zrt.-t, majd 2021-ig az MFB Invest vezérigazgatója volt. Nem sokkal később pedig a Magyar Államkincstár élére került. Ebből a pozícióból nagyjából két héttel ezelőtt távozott, akkor még nem indokolták meg, hogy miért.
Dr. Danyi Gyula szerint ez nemcsak a pedagógusok túlterheltségére, hanem a feladatok és felelősségi körök szabályozásának hiányosságaira is rávilágít.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen a tudományos és kulturális élet számos ismert képviselőjének munkáját ismerték el.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
