Megvan ki veszi át Rákossy Balázs helyét a Diákhitel Központ élén

Az új vezérigazgató már egyszer betöltötte ezt a pozíciót 2010 és 2019 között.

  • Rodler Lili

Bugár Csabát, a Magyar Államkincstár nemrég távozott vezetőjét nevezték ki a Diákhitel Központ Zrt. élére, miután elődjét kirúgták – derül ki a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) közleményéből, amelyet az MTI szemlézett.

Hétfőn délután derült ki, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter utasítására az MFB elnök-vezérigazgatója április 15-i hatállyal felmentette Rákossy Balázst, a Diákhitel központ vezérigazgatóját. A döntést nem indokolta, annyit lehetett tudni, hogy szorosabb együttműködést terveznek a Központ és az MFB között.

Rákossy még 2022-ben vette át a Diákhitel Központ vezetését, miután Magyar Péter távozott a posztról. A Magyar Fejlesztési Bank és a központ feladatainak szorosabb összehangolása már akkor megkezdődött, azonban úgy néz ki 2025-ben változásokat szeretnének ezen a téren. Ugyanis az MFB és a Diákhitel Központ együttműködését egy harmadik fél bevonásával, a Magyar Államkincstárral (MÁK), vagy szervezeti integrációval fogják megoldani.

Ezt a folyamatot segítheti elő Bugár Csaba, aki 2010 és 2019 között már vezette a zrt.-t, majd 2021-ig az MFB Invest vezérigazgatója volt. Nem sokkal később pedig a Magyar Államkincstár élére került. Ebből a pozícióból nagyjából két héttel ezelőtt távozott, akkor még nem indokolták meg, hogy miért.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.