Az ország legolcsóbb és legdrágább képzése között több mint 31 millió forint a különbség.
Korábbi cikkünkben már bemutattuk, hogy melyek a legdrágább egyetemi szakok. Az idei évben a repülőmérnöki képzés viszi el a pálmát, ami több mint 4 millió forintba kerül félévente. Ezzel szemben a legolcsóbb szak, amit találtunk, kevesebb mint 200 ezer forintba kerül.
Bár az összes egyetem minden képzését nem tudtuk teljes egészében átnézni, kétség sem fér hozzá, hogy az egyik legolcsóbb önköltséges képzés a csecsemő-és kisgyermeknevelő.
A hat féléves pedagógusképzés az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 240 ezer forintba kerül félévente, azonban más intézményeknél, például a Debreceni Egyetemen és a Nyíregyházi Egyetemen is 170 ezer forintot kell fizetnie a hallgatóknak.
| Mekkora fizetésre számíthatnak a frissdiplomások? |
| A Diplomás Pályakövetési Rendszer legfrissebb adatai szerint a csecsemő-és kisgyermeknevelő végzettséget szerzettek bruttó átlagjövedelme 449 566 forint. Így a képzés jócskán a 10 legrosszabbul fizető alapszakos diplomák fölött áll, ahol a tizedik helyen a táncművész áll, átlagosan bruttó 349 040 forintos fizetéssel. |
Ha mind a hat félévet önköltséges képzésen végzik el a hallgatók, akkor összesen 1 020 000 forintot kell kifizetniük. Ezzel szemben a repülőmérnöki képzés összköltsége 32 900 000 forint. A két szak között pedig mindössze 31 880 000 a különbség.
Ha tudtok olyan képzésről, aminek még olcsóbb a tandíja, mint a csecsemő-és kisgyermeknevelőnek, akkor írjátok meg lapunknak az [email protected].
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
