Korábban gyorsan felszívta őket a munkaerőpiac, mostanra azonban a végzettek közel negyedének 90 nappal a diplomaszerzését követően sincs állása.
A világ legnépszerűbb üzleti szakja, a diplomák diplomája volt évtizedeken keresztül az MBA, azaz Master of Business Administration, ami belépőt jelentett szinte bármilyen állásra. Ehhez képest mostanra a világ legpatinásabb egyetemein végzettséget szerzők is küszködnek azzal, hogy állást találjanak. A Harvard Business School MBA képzésén 2024-ben végzettek 23 százaléka például még 90 nappal a diplomaszerzését követően sem talált munkát, ami az elmúlt 10 év legmagasabb aránya. De hasonló problémával küszködnek más Borostyán-ligás egyetemeken, például a Stanfordon és a Columbián végzettek is - írt róla a Poets & Quants még decemberben.
Az okokat nem a képzés minőségében vagy a hallgatók képességeiben kell keresni. A januári cikkében a Forbes arról írt; a munkaerőpiac alakult át úgy, hogy már nincs szükség annyi MBA szakos diplomásra, mint ahányan diplomát szereznek az országban. Mindennek oka a pandémia és a pandémia miatt/alatt meghozott intézkedések, vagy azok közvetett hatásai; például az automatizálás és a távmunka, melyek miatt a vállalatok jelentősen átalakították a szervezeti struktúrájukat. Kisebb csapatokban dolgoznak és az általános üzleti ismeretek helyett a speciális készségeket, képességeket részesítik előnyben, de előszeretettel alkalmazzák a mesterséges intelligenciát is és már annyi felsővezetőre sincs szükség, mint korábban.
Így tehát bár az MBA továbbra is értékes diploma, a piac kevesebb frissdiplomást szív fel, mint korábban, ezért a végzetteknek érdemes a diplomájuk mellett egyéb készségekkel is vonzóvá tenni magukat, vagy saját vállalkozást, startupot indítaniuk.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
