Idén is van magyar egyetem a legjobb 250 között a THE orvostudományi rangsorában

Négy magyar intézmény került a több mint 1100 egyetemet listázó rangsorba.

  • Székács Linda

Tavalyhoz hasonlóan idén is a legjobb 250 közé került a Semmelweis Egyetem a Times Higher Education orvosi- és egészségtudományi részrangsorában.

A THE a napokban hozta nyilvánosságra a 2025-ös képzésterületi rangsorait, aminek az orvostudományi részrangsorába négy magyar intézmény, a

  • Semmelweis Egyetem - 201-250.
  • Pécsi Tudományegyetem - 401-500.
  • Debreceni Egyetem - 501-600.
  • Szegedi Tudományegyetem - 501-600.

került.

A listában összesen 102 ország mintegy 1150 felsőokatási intézményét rangsorolták 18 különböző indikátor alapján.

Az első helyre tavalyhoz hasonlóan idén is az Oxfordi Egyetem került, amit a Harvard, a Cambridge, az Imperial College London és az amerikai John Hopkins Egyetem követ.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.