Kávés, birsalmás és olasz fűszerezésű sört készített a Széchenyi István Egyetem

A palackokra pedig az egyetem egyik hallgatójának grafikája fog felkerülni.

Nem mindennapi ízvilágú söröket alkotott a Széchenyi István Egyetem és a győri bencés perjelség közös tulajdonában lévő Apátúr sörház. Ami pedig még különlegesebbé teszi az italokat, hogy ennek arculatát az intézmény tervezőgrafika szakos hallgatói dolgozták ki.

A végzős tervezőgrafika alap- és mesterszakosoknak a most záruló félévben lehetőségük volt az egyetem és a győri Szent Mór Bencés Perjelség közös tulajdonában lévő Apátúr sörház leendő Campus termékcsaládja arculatának megtervezése.

Horváth Zsolt sörfőzőmester elmondta: ahogy a jó bornak, úgy a jó sörnek is kell a cégér, ezért a design nagyon fontos része az értékesítésnek.

„Kifejezetten előnyös, hogy az egyetem rendelkezik ezzel a szakértelemmel, így a fiatalokat is be tudjuk vonni a termékfejlesztésbe. A hallgatók rendkívül szép, egyedi koncepciókat tettek le az asztalra, és kellemesen megleptek azzal, hogy munkáik kidolgozása során milyen jól reflektáltak az üzemlátogatáson elhangzottakra, sőt még olyanra is, amire legfeljebb csak utaltam. A munkák közül több is nyerhetett volna, nem egy pedig nemcsak sörcímkén, hanem művészeti kiállításon is megállná a helyét” – fejtette ki.

Az új nedűket négyféle változatban tervezi készíteni az Apátúr:

  • a Campus Coffeum egy hosszabb érlelésű, magasabb alkoholtartalmú, kávéval ízesített fekete sör,
  • a Campus Cydonia savanyított, így pezsgős, száraz ízt vesz fel, amit birsalmával egészítenek ki,
  • a Campus Italics olasz,
  • a Campus Vitis pedig szőlős ízesítésű lesz.

A limitált széria arculatára 21 hallgató dolgozta ki a saját tervét, és közülük a legjobbnak a zsűri döntése alapján Turay Nikoletté bizonyult.

Meglepő, de nem ez az egyetlen egyetem, ahol sört főznek. Korábban a BGE hallgatói egy egyetemi óra keretén belül készíthették el saját italukat, amihez meglehetősen érdekes ízkombinációkkal rukkoltak elő:

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.