A nemrég benyújtott törvényjavaslat szerint átneveznék Tudás Tér Alapítványnak, és elsődleges feladata a főváros IX. kerületében létrejövő Diákváros kollégiumfejlesztési programjának megvalósítása lesz - jelentette be a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkára szombaton.
Varga-Bajusz Veronika azt is hozzátette, hogy a kormány új gazdaságpolitikai akciótervében kiemelten kezeli a lakhatási helyzetet és ezen belül a kollégiumi férőhelyek számának bővítését, írta meg az MTI. Példaként kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a jelenlegi budapesti 17 ezres kollégiumi férőhelyekre többszörös a túljelentkezés.
Úgy vélte, az alapítvány megfelelő szerepet tud vállalni a felsőoktatás nemzetköziesítésében, a magyar és külföldi egyetemek együttműködésének segítésében, valamint a Diákváros fejlesztésében. Ezen felül beszámolt arról is, hogy a kormány konstruktív tárgyalásokat folytatott a fővárossal és a IX. kerület polgármesterével, aminek az eredményeként nyújtották be a törvényjavaslatot.
Eszerint a területen található fővárosi és kerületi ingatlanok először állami tulajdonba, majd pedig az alapítványhoz fognak kerülni. Terveik szerint az ingatlanok helyzete jövő év elejére rendeződik és kiírható lesz a nemzetközi pályázat a tervezési feladatokra.
A Diákvárosban az elképzelések szerint nemcsak 12 ezer kollégiumi férőhely jönne létre, hanem egy olyan komplexum születne, amely lehetőséget ad a hallgatóknak közösségépítésre, sportolásra, rendezvények megtartására – mondta el az államtitkár, aki szerint „a budapesti egyetemeknek lehetőséget biztosítanak arra, hogy az itt létrejövő 12 ezres kollégiumi férőhelyekből meghatározzák a hallgatóik számára még szükségesnek tartott férőhelyeket.”
A Diákváros fejlesztését egyetemi együttműködések keretében és állami forrásokból látja el az alapítvány, de vizsgálják külső finanszírozás bevonásának lehetőségét is. Ezek arányát a tervezés folyamán fogják látni – mondta el az államtitkár.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
