Évről évre egyre több magyar diák választ külföldi egyetemet.
Egy év alatt több mint ezerrel nőtt a külföldön tanuló magyar hallgatók száma - világít rá az Engame Akadémia friss összegzése.
Az alternatív oktatási intézmény napokban nyilvánosságra hozott kutatása szerint jelenleg körülbelül 17 574 magyar hallgató tanul külföldön. A szám ugyanakkor csak becslés, mivel kevés országból állnak rendelkezésre pontos statisztikák arról, hogy hány magyar diák tanul az ottani felsőoktatási rendszerben.
A Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikái és az UNESCO adatai alapján készített felmérés szerint ugyanakkor a külföldön tanuló magyar hallgatók száma évről évre nő. Egy év alatt legalább ezer fővel emelkedett, a 2018/19-es tanév óta pedig legalább háromezer fővel nőtt a külföldi továbbtanulást választó magyar egyetemisták száma.
A legnépszerűbb célországok a 2023/24-es tanévben
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Az ösztöndíjakat is fedező normatíva összege 2020 óta változatlan, jelenleg évi 166 600 forint hallgatónként.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
