A világ legjobb 2 százaléka közé került 57 BME-s kutató

Megjelent az idei lista a tudományos világ legjobbjairól.

Nemrég megjelent a tudományos kutatókat publikációik hivatkozásai alapján rangsoroló Stanford-lista legújabb kiadása. A rangsort a kaliforniai Stanford University és a tudományos folyóiratairól ismert Elsevier kiadóvállalat munkatársai közlik évről évre a Scopus adatbázis alapján.

Az idei listán 57, a BME-hez kötődő név szerepel – számolt be a hírről az egyetem. Az intézmény kutatók közül 51-en jelenleg is aktívak, továbbá 6 olyan elhunyt személy szerepel még rajta, akik a munkáik idézettsége miatt továbbra is a világ élvonalában vannak.

A lista összeállításához 20 tudományterületet vizsgálnak és hat mutatót használnak: az összes hivatkozást, a Hirsch-indexet, a társszerzőséggel módosított Schreiber-indexet, az egyszerzős, az egy-, illetve elsőszerzős és az egy-, illetve első vagy utolsó szerzős cikkekre kapott hivatkozások számát.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.