Mivel a társas kapcsolatok hiány köztudottan számos mentális problémához vezethet, a Széchenyi István Egyetem hallgatói egy olyan alkalmazást fejlesztettek ki, amely nemcsak az interaktív beszélgetésre képes, hanem közben monitorozza is a beszélő készségeit, így akár a demencia kezdeti jeleire is lehet következtetni belőle.
Lőrincz Fanni és Szőnyi Balázs applikációját nemrég a Bosch csoport és a Richter Gedeon Nyrt. által közösen alapított BoschxRichter Ipari Innovációs Díjjal is elismerték – írta meg a Kisalföld.
„Egy-két alkalom vagy rövidebb beszélgetések során nehéz felismerni, ha valakinek megváltozik a beszéde, pedig ez akár a demencia első jele is lehet” – emelte ki Szőnyi Balázs a lapnak. Balázs azt is kiemelte, hogy az ötlet a saját családjából eredeztethető, mivel női ágon sokakat érintett az agysorvadás és a demencia.
A program működésével kapcsolatban elmondta, hogy a fejlesztésük többszöri használattal folyamatos megfigyelést tesz lehetővé és a beszéd számos aspektusát figyeli. Ezek közül 11-ről visszajelzést is ad a felhasználónak.
Az alkalmazás olyan elemeket figyel, mint:
Egy kisebb csoporton már tesztelték az alkalmazásukat, és bár féltek a visszajelzésektől - mivel egy géppel kell beszélgessenek - de azok mind pozitívak voltak. Sokan kiemelték, hogy kifejezetten tetszik nekik, hogy valaki figyel arra, amit mondanak és érdeklődik is irántuk. Egyébként az applikáció számos témában tud társalogni a használóival, sőt internethozzáféréssel már akár aktuális, nem betáplált témákban is tud beszélgetéseket folytatni. Külön kiemelték azt is, hogy nem csak az időseknek készítették, hanem azoknak is, akik mentális betegségük miatt magányosnak érzik magukat.
„A következő lépésként szeretnénk tesztelni, hogy a fekvőbeteg osztályokon kezeltek számára is hasznos lehet-e a fejlesztés. Valamint szeretnénk szinkronszínészeket is bevonni, hogy emberibb hangon tudjon válaszolni. Azok számára, akik nem rendelkeznek mobiltelefonnal, vagy nem szeretnék így használni, egy külön eszközt is fejlesztettünk, amin szintén elérhető az alkalmazás” – mondták el a hallgatók
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
