Tovább nőtt a külföldön tanuló magyar egyetemisták száma; évről évre népszerűbb Hollandia

Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.

  • Székács Linda

Az Engame Akadémia többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva készítette el idén már 7. alkalommal a szakértői becslését a külföldön tanuló magyar egyetemisták számára vonatkozóan.

Felmérésük szerint a külföldön tanuló diákok száma évek óta folyamatosan növekszik. Az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz képest változatlan, így a külföldre készülő magyar egyetemisták 2023/24-es tanévben is a leggyakrabban

  • Ausztria,
  • Németország,
  • Hollandia,
  • Dánia és

az Egyesült Királyság valamelyik felsőoktatási intézményét választották.

Az 5 legnépszerűbb ország ismét ugyanaz, mint a korábbi években, ám a poszt-Brexit adatok nyomán Hollandia már alig marad el a második helyezett Németországtól, jövőre pedig egészen biztosan le is hagyja azt. A múltbéli trendekből arra következtethetnénk, hogy két éven belül már az első helyre is kerülhet azonban a 2025/2026-os tanévtől várható szigorítások vélhetően lelassítják majd a növekedést

- írják.

A magas tandíjak miatt egyre kevésbé népszerű az Egyesült Királyság

Az adatok szerint Ausztriában a 2023/24-es tanévben 3862, Németországban 2986, Hollandiában 2926, Dániában 1263, az Egyesült Királyságban pedig 1154 magyar egyetemista tanult.

Az utóbbiak száma a Brexit óta évről évre csökken; míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a számuk mindössze 3-4 év alatt több mint a felére esett vissza.

 

Engame Akadémia

Ennek az egyik legfőbb oka, hogy már nem jár kedvezményes tandíj az Európai Unióból érkező hallgatók számára, jelenleg nem elérhető számukra diákhitel sem, és a vízum- és bevándorlási szabályok is jóval bonyolultabbak lettek.

Az Engame egy korábbi diákja azt mondja;

A Brexit miatt most már annyira drága a tandíj, hogy egyszerűen nem éri meg. Ennyi pénzért tanulhatnék az USA-ban is, ami tényleg "egzotikus" kalandnak számít, nem egy pár órás repülőútnak Európán belül.

Hollandiába mennek

Azok, akik nem akarnak az Egyesült Királyság helyett az Amerikai Egyesült Államokban tanulni, a tapasztalatok szerint Hollandiát választják, mivel a nem angol anyanyelvű országok között ez az ország bír a legszélesebb és legszínvonalasabb angol nyelvű képzéskínálattal. Mindemellett a tandíjak is megfizethetőek; ennek összege kb évi 2500 euró, vagyis egymillió forint.

 

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

10-ből 9 hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában, tanul. Ezen belül valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szakmát szerezhetnek. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés alapján a szakképző iskolákba járó 15 évesek jelentős része komoly kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.