Továbbra is Ausztriát választja a legtöbb külföldön tanuló magyar egyetemista, jövőre viszont szinte biztos, hogy Hollandia lekörözi a jelenleg második helyen álló Németországot.
Az Engame Akadémia többek között a Statcube, a HESA, a Datenportal, a Nuffic, és az Open Doors Data statisztikáira, valamint az UNESCO adataira támaszkodva készítette el idén már 7. alkalommal a szakértői becslését a külföldön tanuló magyar egyetemisták számára vonatkozóan.
Felmérésük szerint a külföldön tanuló diákok száma évek óta folyamatosan növekszik. Az öt legnépszerűbb célország tavalyhoz képest változatlan, így a külföldre készülő magyar egyetemisták 2023/24-es tanévben is a leggyakrabban
az Egyesült Királyság valamelyik felsőoktatási intézményét választották.
Az 5 legnépszerűbb ország ismét ugyanaz, mint a korábbi években, ám a poszt-Brexit adatok nyomán Hollandia már alig marad el a második helyezett Németországtól, jövőre pedig egészen biztosan le is hagyja azt. A múltbéli trendekből arra következtethetnénk, hogy két éven belül már az első helyre is kerülhet azonban a 2025/2026-os tanévtől várható szigorítások vélhetően lelassítják majd a növekedést
- írják.
A magas tandíjak miatt egyre kevésbé népszerű az Egyesült Királyság
Az adatok szerint Ausztriában a 2023/24-es tanévben 3862, Németországban 2986, Hollandiában 2926, Dániában 1263, az Egyesült Királyságban pedig 1154 magyar egyetemista tanult.
Az utóbbiak száma a Brexit óta évről évre csökken; míg a 2020/21-es tanévben még 2650 magyar hallgató tanult az országban, a számuk mindössze 3-4 év alatt több mint a felére esett vissza.
Ennek az egyik legfőbb oka, hogy már nem jár kedvezményes tandíj az Európai Unióból érkező hallgatók számára, jelenleg nem elérhető számukra diákhitel sem, és a vízum- és bevándorlási szabályok is jóval bonyolultabbak lettek.
Az Engame egy korábbi diákja azt mondja;
A Brexit miatt most már annyira drága a tandíj, hogy egyszerűen nem éri meg. Ennyi pénzért tanulhatnék az USA-ban is, ami tényleg "egzotikus" kalandnak számít, nem egy pár órás repülőútnak Európán belül.
Hollandiába mennek
Azok, akik nem akarnak az Egyesült Királyság helyett az Amerikai Egyesült Államokban tanulni, a tapasztalatok szerint Hollandiát választják, mivel a nem angol anyanyelvű országok között ez az ország bír a legszélesebb és legszínvonalasabb angol nyelvű képzéskínálattal. Mindemellett a tandíjak is megfizethetőek; ennek összege kb évi 2500 euró, vagyis egymillió forint.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
