Keresztféléves felvételi: hol lehet megnézni a tavalyi ponthatárokat?

Érdemes megnéznetek, ha idén a keresztféléves felvételin jelentkeztek alap-vagy mesterképzésre.

November 15-ig tudtok jelentkezni a keresztféléves felvételin. Ha még nem döntöttétek el, pontosan milyen képzéseket írjatok be, ahova nagy eséllyel bekerültök, akkor érdemes egy pillantást vetnetek a tavalyi ponthatárokra, amit itt érhettek el.

Fontos, hogy novembere 15-e után új képzést már nem tudtok megjelölni, de a jelentkezési határidő után azonban a jelentkezési helyek sorrendjén még tudtok változtatni vagy akár vissza is vonhatjátok a jelentkezést.

Erre azonban csak egy alkalommal, az ügyintézés időszakában van lehetőségetek: legkésőbb 2025. január 9-ig.

A keresztféléves felvételiről részletesen az alábbi cikkünkben írtunk:

 

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.