Szerda estétől pedig a kijelölt oktatói állomány is elindul, hogy segítsen a védekezésben.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Hovédtisztképző Karának 150 harmad- és negyedéves honvéd tisztjelöltje vesz részt az árvízvédelemben. Két váltásban, Leényfalu térségében pakolnak homokzsákokat - számolt be róla Facebookon az NKE.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter keddi helyzetjelentése szerint a honvédségtől mintegy 1400 tartalékos katona vesz részt a védekezésben 12 helyszínen;
térségében.
Tájékoztatása szerint a munka szervezetten, fegyelmezetten zajlik, a honvédség pedig a vízügy igényei szerint vesz részt a segítségnyújtásban.
A mai napon honvéd tisztjelöltjeink Leányfalu településen segítették az árvízi védekezést.
Posted by Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar on Tuesday, September 17, 2024
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Zászlóalja keddtől vesz részt az árvízvédelemben.
"Feladat van bőven, honvéd tisztjelöltjeink az árvízvédelmi munkálatok során becsülettel helytállnak. Hallgatóink Leányfalu településen a helyi erőkkel közösen töltötték a zsákokat. Egy másik helyszínen pedig a szakemberek által kijelölt területen építették a védvonalat. Az esti órákban a HHK kijelölt oktatói állománya is elindult, hogy részt vegyen az árvízi védekezésben" - írják.
Feladat van bőven, honvéd tisztjelöltjeink az árvízvédelmi munkálatok során becsülettel helytállnak.Hallgatóink...
Posted by Nemzeti Közszolgálati Egyetem - Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar on Tuesday, September 17, 2024
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
