2020 előtt egy átlagos európai ember számára Vuhan neve szinte ismeretlen volt, a koronavírus-járvány kitörésekor azonban az egész világ megismerte azt, hiszen állítólag innen indult a betegség, ami többször is hosszú hónapokra megbénította a világot. Itt, pontosabban a Vuhani Egyetemen tanul ma Kozics Kamilla, aki 2023-ban a határok újbóli megnyitását követően ösztöndíjjal érkezett Kínába.

Kamilla 12 éves volt, amikor látott egy dokumentumfilmet Japánról és beleszeretett az ázsiai kultúrába. Az alapszakos egyetemi tanulmányait is ehhez kapcsolódóan a Károli Gáspár Református Egyetem keleti nyelvek és kultúrák japán szakirányán végezte, ahol kötelező volt egy második távol-keleti nyelvet is választania; kínait vagy koreait, és azt egy éven keresztül tanulni.

Bár a koreai a koreai sorozatok és a K-pop miatt talán minden eddiginél népszerűbb, Kamilla inkább a kínai nyelv mellett döntött. Azt mondja, részben azért, mert sok mindenben hasonlít a japánra. A legfőbb motivációja viszont inkább az volt, hogy a hasonlóságok ellenére tartott tőle, amin szeretett volna felülkerekedni.

Ez végül olyan jól sikerült, hogy egyévnyi egyetemi nyelvtanulást és a stabil alapok megszerzését követően magántanárnál folytatta a kínai nyelv elsajátítását és több kínai egyetemi kurzusra, nyelvtanfolyamra is bekerült. Először 2020-ban a Hebei Normal Egyetem kínai nyelv és irodalom nyelvi kurzusra nyert ösztöndíjat, majd a 2021-ben a Pekingi Nyelvi és Kulturális Egyetemen tanult üzleti kínai nyelvet. Ezeket azonban a járvány miatt csak online tudott elvégezni.

A határok megnyitását követően, 2023-ban aztán ismét megpályázott egy kínai ösztöndíjat, ezúttal pedig online tanulás helyett egy hosszú út is állt előtte, hiszen Vuhanba kellett költöznie. Abba a városba, ahonnan elindulhatott a járvány, és aminek lakóit azóta is túlélőknek nevezik.

Koszos húspiac helyett nyüzsgő metropolisz

Hogy pontosan honnan ered a koronavírus, arra a kutatók még közel 5 évvel a járvány kitörése után sem tudnak pontos magyarázatot adni. Egyes elméletek szerint egy laborból szabadulhatott ki, mások szerint szándékosan szabadították rá a világra. A legelfogadottabb magyarázat viszont talán az, hogy vadon élő állatokról terjedt át az emberre a vuhani Huanan piacon, ahol élő állatokat és frissen vágott nyers húsokat árulnak. Olyan egzotikus és vadállatokét is, mint például cibetmacska, a nyestkutya és hüllők.

Az elmélet miatt azok, akik még sosem hallottak Vuhanról azt gondolhatják, hogy ez valami világvégi falusi település. A valóságban azonban Vuhan Kína egyik legnépesebb városa, közel 8500 négyzetkilométeren terül el és mintegy 14 millió ember lakja. A hagyományos kínai épületek mellett felhőkarcolók nyúlnak az égbe; teli van irodaházakkal, itt található számos cég és vállalat központja, nem mellesleg pedig a tudomány és technológia székhelye Kínában amellett, hogy a vizek városának is nevezik. Teli van tavakkal és keresztülszeli Ázsia legnagyobb folyója, a Jangce.

Bár a koronavírus-járvány értelemszerűen megviselte a várost és annak lakóit, akik hosszú hónapokig bezárkózva, fegyelmezetten éltek, Kamilla azt mondja, mára már semmi sem maradt a nehéz időszakból. A város és annak lakói is talpra álltak és visszatértek a nyüzsgő hétköznapokhoz.

Ő az egyetlen külföldi a szakon

Megérkezésekor egy szellemváros helyett már Kamillát is a nyüzsgő metropolisz fogadta. A többi külföldi diákkal együtt őt is a Vuhani Egyetem egyik kollégiumában szállásolták el; a szobájához saját fürdőszoba tartozik, az emeleten pedig található konyha és mosógép.

Bár azon a szakon - kulturális ipari menedzsment - amin Kamilla tanul nincs más külföldi hallgató, mivel a képzés egyelőre kizárólag kínai nyelven elérhető, a magyar lány azt mondja; csakúgy, mint bármelyik országban, Kínában is vannak külföldi diákok annak ellenére is, hogy kommunista párt irányítja.

"Tulajdonképpen az egész attól függ, hogy milyen a viszonya Kínának az adott országgal. Mivel Magyarországgal jó a kapcsolat, ezért nagyon sokféle ösztöndíjat lehet megpályázni. A jogszabály szerint évente 200 magyar diák tanulhat Kínában, és ugyanennyi kínai hallgató Magyarországon" - meséli Kamilla, aki szerint Kínában nem is az a fajta kommunizmus működik, amit mi Európában ismerünk és a szakirodalom is definiál, hiszen a kínai rendszert Mao Ce-tung kezdte el kiépíteni, amikor hatalomra került 1949-ben.

Ebből a rendszerből ő külföldiként annyit érzékel, hogy "mindennek és mindenkinek megvan a maga helye és a szerepe a társadalomban", ő ugyanakkor emiatt egyszer sem érezte magát kívülállónak.

Kamilla egyábként az ösztöndíja által összesen négy évet tölthet az országban. A képzése összesen hat féléves, tehát hároméves, de mivel az ösztöndíj feltétele volt, hogy nyelvet fog tanulni, a szak megkezdése előtt egy éven keresztül csakis a kínai nyelvtudását fejlesztette.

Az egyetemmel kapcsolatban azt mondja, pozitív csalódás volt számára, hogy mindenki mennyire barátságos és segítőkész vele. Nem csupán a csoporttársai, de az egyetemi professzorok, az oktatók is. Szerinte ez egyébként általános Kínában; az oktatók szívesen kávéznak és beszélgetnek a diákjaikkal, amikor pedig az egyik kínai vizsgája közben nagyon izgult, volt, hogy odalépett hozzá a vizsgáztató és megsimogatta a hátát, hogy megnyugodjon.

Ez itt teljesen normális, megszokott. Senki sem gondolja, hogy valamiben sumákolunk

- jegyzi meg.

A nyelvtanulással töltött éve után idén már a többi kínai és külföldi hallgatóval együtt rendes egyetemi órákra jár. Tanul jogot, gazdaságot és politológiát is, de beletartozik a tanrendjébe a kínai történelem, földrajz és kultúra is.

Az első órája általában 9-kor kezdődik, az utolsó pedig délután 5-kor ér véget. A napokat ugyanakkor a dél-európai országokhoz (pl: Spanyolország, Olaszország) hasonlóan itt is szieszta "szakítja meg"; déltől kettőig a vendéglátóhelyek kivételével minden bezár, az emberek pedig - az egyetemistákat is beleértve - elvonulnak pihenni.

TikTokon osztja meg az élményeit

Bár a nemzetközi médiumok nem elérhetőek Kínában, Kamilla azt mondja; az emberek többsége VPN-nel rácsatlakozik a világhálóra. Ezen keresztül éri el ő is a közösségi oldalait, többek között például a TikTokot is, ahol minivideók formátumában dokumentálja az élményeit és készít videókat a kínai szokásokról, ételekről, vagy éppen arról, ahogy magyar szokásokat ismertet meg a kínai barátaival.

Azt mondja, ezzel részben az a célja, hogy az emberek olyannak lássák az országot, amilyen valójában, ne pedig egy a média által kialakított kép alapján ítéljék meg.

Szabadidejében a videózáson kívül egyébként a magyar egyetemista szívesen utazik is az óriási országban, néha azonban egyelőre még bátortalan, hiszen Kína déli és északi része között olyan nyelvi különbségek vannak, amik miatt még az anyanyelvi beszélők sem értik meg egymást. Ezt viszont igyekszik leküzdeni és minél több helyre ellátogatni.

A szívem egyik fele japán, a másik kínai

- mondja a magyar lány, aki a jövőjét is Kínában képzeli el.

A mesterképzés elvégzése után szeretne PhD-ra, vagyis doktori képzésre is jelentkezni, később pedig a diplomácia területén elhelyezkedni.