Meddig tart az első félév az egyetemeken?

Rövidebb, mint a közoktatásban tanulóknak.

  • Székács Linda

Szeptember második hetében elkezdődött a 2024/25-ös tanév a magyarországi egyetemeken.

A félévek az egyetemeken rövidebbek, mint a közoktatásban. Míg ugyanis az általános- és középiskolákban január közepéig tart az első félév, a legtöbb felsőoktatási intézményben már december elején vagy közepén véget ér.

Az Eötvös Loránd Tudomegyetemen az utolsó tanítási nap 2024. december 14. (szombat), a szombati munkanap viszont csak a levelező és esti munkarendben tanulókra érvényes. Szintén ezen a napon ér véget az első félév a Szegedi Tudományegyetemen is, a Budapesti Corvinus Egyetemen pedig a szorgalmi időszak utolsó napja 2024. december 15.

Vannak azonban egyetemek, ahol jóval hamarabb véget ér a tanítás.  A Pécsi Tudományegyetem legtöbb karán az utolsó tanítási nap 2024. december 6, és ezen a napon mennek utoljára órákra a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói is.

Bizonyos intézményekben pedig karonként, vagy akár szakoként is eltér az utolsó tanítási nap időpontja. Míg a legtöbb esetben a Debreceni Egyetem hallgatói december 13-án fejezik be az első félévet, az osztatlan tanárképzésben tanuló, szigorlatozó hallgatóknak és a végzős bölcsészeknek 2024. november 29-én lesz az utolsó nap.

A vizsgaidőszakot követően a második félév február első vagy második hetén kezdődik.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István