Van köztük búváredző, informatikus hallgató és olyan sportoló is, aki a második diplomáját fogja megszerezni.
Három magyar sportlövő jutott ki Párizsba a 2024-es paralimpiára. A csapat tagjai Dávid Krisztina, Gurisatti Gyula és Rescsik Csaba.
Dávid Krisztina az élsport mellett a Szegedi Tudományegyetemen szerzett diplomát, jelenleg informatikusként dolgozik és a Magyar Paralimpiai Bizottság honlapja szerint a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakos hallgatója.
A mindössze 20 éves Rescsik Csaba szintén informatikusnak készül; jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának programtervező informatikus hallgatója.
A legizgalmasabb karriert pedig az 58 éves Gurisatti Gyula tudhatja magáénak, aki 1982 és 1999 között búvárúszó volt és búváredzőként is tevékenykedett, Egy búvárpalack felrobbanása miatt 1999-ben térd alatt mindkét lábát elveszítette, de a felépülése után a búváredzői karrierjét tovább folytatta. A Magyar Paralimpiai Bizottság honlapja szerint a sportlövészettel a balesete után kezdett el aktívan foglalkozni.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
