Passzív félév alatt is érvényes a diákigazolvány?

Mutatjuk, mi történik a diákigazolványotokkal, ha passziváltatni szeretnétek az egyetemen.

Mit jelent a passzív félév?

Passziválás során a hallgatói jogviszonyotok megmarad az egyetemmel, ugyanakkor az adott félévben nem kell órákra járnotok és vizsgákat tennetek. Önköltséges képzés esetében pedig a tandíjat sem kell befizetnetek. Ezzel azonban elestek az ösztöndíjaktól és a diákigazolvánnyal járó kedvezményektől is.

A passzív félében is megmarad a diákigazolvány?

A diákigazolványotokon található jelenlegi matrica minden őszi félévben október 31-ig érvényes. Bár passziválás esetén nem veszik el a diákigazolványotokat, új matricát az adott félévre már nem kaphattok rá.

Érdemes azonban tudnotok, hogy ha a megadott határidő után, például októberben passziváltatok, és már kikértétek az új matricát, akkor a diákigazolványotok márciusig érvényes marad.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.