2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában, aminél csak a német és az olasz hallgatók száma magasabb.
Átlépte a bűvös 130 ezre határt a teljes állásban foglalkoztatott magyarok száma Ausztriában, amire eddig még sosem volt példa még a németek esetében sem - írja a Privátbankár.
Érdemes megjegyezni, hogy az csúcs 2023 júliusában volt, akkor 126 656 magyar állampolgárságú munkavállalót tartottak nyilván a szomszédos országban. Idén júniusban már ennél valamivel több, közel 128 ezer dolgozott Ausztriában, ami júliusra 130 247-re emelkedett. Nyáron főleg a mezőgazdaság és az építőipar szívja fel a magyar munkaerőt Ausztriában, míg télen a turizmus.
A lap több más érdekes statisztikát is közölt. Többek között azt, hogy tíz év alatt több mint a duplájára nőtt a magyarok létszáma Ausztriában, ami január elsején már meghaladja a 107 300-at, az átlagéletkoruk pedig 35 év. Ráadásul a 4-5 évesek másfélszázaléka Auszriában magyar.
A magyar egyetemisták száma pedig 10 év alatt a másfélszeresére nőtt, így jelenleg körülbelül 2600 magyar diák jár egyetemre Ausztriában.
Az Engame Akadémia 2022/23-as tanévben végzett felmérése szerint jelenleg legalább 16 233 magyar diák tanul valamilyen külföldi egyetemen, és míg korábban egyértelműen az Egyesült Királyság volt a legnépszerűbb célpont, a szigetország Európai Unióból való 2020-as kilépése után előtérbe kerültek a nyugat-európai országok; Németország, Ausztria, Hollandia és Dánia.
Az oktatási központ adatai szerint a 2022/23-as tanévben mintegy 2433 magyar diák tanult valamelyik nagy nevű holland egyetemen. A legnépszerűbbek a rotterdami székhelyű Erasmus Egyetem, az Amszterdami Egyetem, a Leideni Egyetem és a Maastrichti egyetem, vagyis a hollandiai egyetemi rangsorok élén szereplő és világszínvonalban is kiemelkedő jelentőségű felsőoktatási intézmények.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
