Mentorprogramot hirdetett a HÖOK, hogy segítse a hallgatók egyetemi beilleszkedését

Személyre szabott mentorálással segítenék a rászoruló egyetemistákat a lemorzsolódás csökkentése érdekében.

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) közzétette Felsőoktatási Mentorprogramját a 2024/25-ös tanévre. A program célja, hogy csökkentse a lemorzsolódás kockázatát azon elsőéves egyetemisták esetében, akiknél a legnagyobb eséllyel áll fenn a csúszás kockázata - olvasható a HÖOK közleményében.

A programra felvett hallgatók 9 hónapon keresztül egy felsőbb éves hallgató támogatásával és közreműködésével kerül bevezetésre a felsőoktatás világába. Emellett pedig személyre szabott és csoportos foglalkozásokon, fejlesztő képzéseken, valamint közösségi szabadidős rendezvényeken is részt vehet.

A mentorok továbbá segítséget nyújtanak az egyetemi adminisztrációban, az ösztöndíj- és egyéb pályázatokban, kollégiumi jelentkezésben, vizsgákkal kapcsolatos teendőkben.

A Mentorprogramra azok a 18-29 év közötti hallgatók jelentkezését várják, akik a 2024/25-ös tanévben aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkeznek egy magyar felsőoktatási intézménynél. A jelentkezést elektronikus úton ide kattintva tudjátok elintézni.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.