Az eredetileg június 30-ig érvényben lévő kamattámogatást december 31-ig meghosszabbították.
December 31-ig meghosszabbította a szabad felhasználású diákhitel kamattámogatását a kormány - derül ki a hétfői Magyar Közlönyből.
„A hallgatói hitelrendszerről szóló 1/2012. (I. 20.) Korm. rendelet 29/B. § (1) bekezdésében a »2024. január 1-től 2024. június 30-ig« szövegrész helyébe a »2024. július 1-jétől 2024. december 31-ig« szöveg lép” – szerepel az Orbán Viktor által aláírt rendeletben.
Ilyen hosszabbítás legutóbb 2023 júniusában volt, az év első felében ugyanis még 4,99 százalék volt a diákhitel kamata. Ez nőtt 2023 nyarán 7,99 százalékra, és ezt követően rendelte el Nagy Márton minisztériuma a kamattámogatást, ami nélkül a piaci körülmények alapján 13 százalék fölött lenne a havi 15-150 ezer forintos hitelt nyújtó Diákhitel 1 kamata.
A hitel törlesztését egyébként a hallgatói jogviszony megszűnése után kell elkezdeni, a törlesztőrészletet pedig az aktuális jövedelem alapján határozzák meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
