Ezek a legjobb kelet-európai egyetemek a CWUR 2024-es rangsora szerint

Nyilvánosságra hozta a legfrissebb nemzetközi rangsorát a Center for World University Rankings. Mutatjuk, mik a legjobb kelet-európai egyetemek a rangsor szerint.

  • Székács Linda

A világ mintegy húszezer egyeteme közül válogatva állította össze a legfrissebb nemzetközi egyetemi rangsorát a Center for World University Rankings. A CWUR 2012 óta rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit olyan szempontok alapján, mint az oktatói kiválóság, a végzettek elhelyezkedési lehetőségei, a folyóiratokban megjelenő publikációk száma és azok idézettsége.

Ahogy arról már beszámoltunk, az idei rangsorba összesen hét magyar egyetem került be, a lista élén pedig zömében amerikai egyetemek szerepelnek. A top 10-ben például az amerikai dömpinget csak két brit egyetem, az Oxford és a Cambridge tudta megtörni. És bár a legjobb százban azért szép számmal szerepelnek európai egyetemek; többnyire brit, francia, holland, dán és svéd intézmények, az első kelet-európai, közép-kelet európai egyetemre a 197. helyig kell várni. Ezt a helyet szerezte meg idén a bécsi székhelyű University of Vienna.

A térség második legjobb intézménye a cseh Charles University in Prague lett, amit a 278. helyen a bécsi orvosi egyetem, vagyis a Medical University of Vienna követ.

Mutatjuk, hogy a helyezések alapján mik a legjobb egyetemek a térségben:

  • 197. University of Vienna (Ausztria)
  • 247. Charles University in Prague (Csehország)
  • 278. Medical University of Vienna (Ausztria)
  • 386. Jagiellonian University (Lengyelország)
  • 421. University of Warsaw (Lengyelország)
  • 423. University of Innsbruck (Ausztria)
  • 460. Vienna University of Technology (Ausztria)
  • 544. Eötvös Loránd Tudományegyetem (Magyarország)
  • 559. Medical University of Innsbruck (Ausztria)
  • 560. Masaryk University (Csehország)

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem után magyar intézmény legközelebb a 651. helyen szerepel (Semmelweis Egyetem), majd a Szegedi Tudományegyetem a 705. helyen. Ezeket megelőzi az 562. helyen szereplő osztrák  Medical University of Graz.

A magyar egyetemek 2024-es helyezéseiről ebben a cikkünkben olvashattok:

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.