Milyen kötelezettségeitek vannak, ha félbehagyjátok az egyetemet?

Vissza kell fizetni a tandíjat, vagy nem? Válaszolunk.

  • Székács Linda

Nem szeretném befejezni a szakom, keletkezik valamilyen fizetési kötelezettségem, ha félbehagyom az egyetemet?

- futott be az alábbi kérdés az Eduline-hoz.

A tanév végének közeledtével egyre többekben merülhet fel az a dilemma, hogy szeptembertől nem feltétlen szeretnék folytatni a korábban kiválasztott képzésüket, és félbehagynák az elkezdett szakot.

Ez azoknak a hallgatóknak kötelezettségekkel jár, akik állami ösztöndíjas formában végezték a képzésüket, ők ugyanis aláírták a hallgatói szerződést és vállalták, hogy

  • az adott képzésen legfeljebb a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresén belül megszerzik az oklevelet,
  • az oklevél megszerzését követő húsz éven belül az általuk magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejével megegyező időtartamban hazai munkaviszonyt fenntartanak, és ha
  • nem szereznek oklevelet a fent leírt határidőn belül, akkor kötelesek visszafizetni az igénybe vett magyar állami ösztöndíj összegének 50 százalékát.

Ha tehát megszakítjátok a tanulmányaitokat és az egyetem alatt nem dolgoztatok, kötelesek vagytok visszafizetni a tartozás felének megfelelő összeget. Ha viszont dolgoztatok, akkor a visszafizetendő összeg valamivel kevesebb lesz, mivel azt a munkában töltött napok aránya szerint határozzák meg.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.