Április 30-án az egyetem hallgatói és munkatársai előtt mutatkozik be.
Április 30-án lesz a rektorjelölt, Bruno van Pottelsberghe meghallgatása - írja a honlapján a Corvinus Egyetem.
Ahogy arról az Eduline-on már beszámoltunk, tavaly július 31-én távozott a pozíciójából Takáts Előd, a Budapesti Corvinus Egyetem korábbi rektora.
Takáts 2021-ben került az egyetem élére. Amellett, hogy az intézmény közleménye szerint "megháromszorozta a legrangosabb tudományos folyóiratokban megjelenő kutatási publikációinak számát," továbbá elindította az általa létrehozott tehetséggondozó programot, és az irányítása alatt AACSB minősítést szerzett az egyetem, az ő irányítása alatt robbant ki az elmúlt évek egyik legnagyobb vizsgabotránya is. Vagyis, hogy az egyik hallgatót a társaitól külön, egy kifejezetten neki összeállított teszt alapján vizsgáztattak, miután annak szülei kapcsolatba léptek az egyetemmel és azzal érveltek, hogy érdemi Mol-részvényekkel rendelkeznek.
Az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini a megüresedő rektori posztra nemzetközi pályázatot írt ki, az átmeneti időszakban pedig Szabó Lajos rektorhelyettes látta el a rektori feladatokat.
Most a Corvinus a honlapján azt írja: a pozícióra összesen négy pályázat érkezett, ezek közül azonban három nem felelt meg a minimum elvárásoknak.
"Vagy magyarországi egyetemi tanári kinevezéshez szükséges tudományos teljesítmény marad el az elvárt minimumszinttől és ezért az egyetemi tanári pályázat nem befogadható, vagy a felsőoktatási vezetői tapasztalat nem volt elegendő" - indokolják.
Egy jelölt, a belga közgazdász Bruno van Pottelsberghe pályázata azonban megfelelt az eddigi követelményeknek. A hírek szerint ő a brüsszeli székhelyű Solvay Brussels School of Economics and Management főállású professzora, aminek 2011 ás 2017 között a dékánja is volt, az önéletrajzát, szakmai önéletrajzát és a pályázatát azonban a honlapról csak a regisztrált személyek - hallgatók, tanárok - tudják letölteni.
A rektorjelölt április 30-án egy a munkatársak és a hallgatók számára együttesen szervezett fórum keretében mutatkozik majd be és válaszol a felmerülő kérdésekre.
"Egy 20-30 perces prezentációban ismerteti elképzeléseit, rektori programját, ezt követően 60 perc áll rendelkezésre a kérdésekre-válaszokra" - írják.
Aki akar, előzetesen is küldhet be kérdéseket. Ennek határideje április 26 (péntek).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
