Első magyar csapatként jutott tovább a Széchenyi egyetem az Európai Űrügynökség programján

Az egyetem hallgatói Hollandiában mutathatták be a készülő műholdjukat.

Nemzetközi sikert ért el a Széchenyi István Egyetem SZESAT Interdiszciplináris Szakkollégiumának műholdépítési szekciója – írja honlapján az intézmény.

A hallgatók Noordwijkban, az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Fly Your Satellite! programján mutatták be az általuk fejlesztett SZESAT-1 műhold jelenlegi stádiumát.

Az Európai Űrügynökség Oktatási Hivatala és az ESA-tagállamok egyetemeinek együttműködésben létrejött program célja, hogy kiegészítse az oktatást és bevonja a hallgatókat az űrágazat világába.

Az idei workshopon a hallgatók a többi nemzetközi csapattal együtt az üzleti tervezésről és prezentációs technikákról hallgathattak előadásokat, valamint bemehettek az Űrügynökség központjába.

„Nagy megtiszteltetés és büszkeség számunka, hogy első magyarországi egyetemi csapatként jutottunk be a programba. Ez bizonyítja azt is, hogy a fiatalok minőségi munkát végeznek a győri campuson. Tevékenységük egyedi és jövőbe mutató, amihez minden támogatást megkapnak egyetemünk részéről”

- nyilatkozta dr. Borbély Gábor, az intézmény Gépészmérnöki, Informatikai és Villamosmérnöki Kar Távközlési Tanszékének vezetője, aki a csapattal együtt utazott Hollandiába.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.