Volt olyan hallgató, aki sírva mesélt az élményeiről, más inkább le se vette a kabátját az órán, hátha ezzel elkerülheti az oktató megjegyzéseit.
Belső vizsgálat indult a Színház- és Filmművészeti Egyetemen (SZFE), miután többen is panaszt tettek a tanulmányi osztályon szexuális zaklatás gyanújával – írta meg elsőként a Telex.
Mindez azután történt, hogy március elején megjelent egy felhívás az egyetem egyik zárt hallgatói Facebook-csoportjában arról, hogy „egy meg nem nevezett tanár viselkedése akár a szexuális zaklatás fogalmát is kimerítheti, ezért várják a panaszos hallgatók anonim észrevételeit a tanulmányi osztályon.”
Ezt követően hárman is előálltak a saját tapasztalataikkal, ketten anoniman, egy pedig névvel. Az intézmény vezetősége még nem közölt részleteket, azonban a lapnak sikerült több hallgatóval és tanárral is beszélnie, akik szerint jóval több női tanuló is érintett az ügyben.
A megvádolt tanár állítólag sértő és gyakran szexista megjegyzéseket tett a diáklányokra. Volt olyan hallgató, aki sírva mesélte el élményeit az oktató óráiról, más pedig már a kabátját sem vette le az órán, hátha ezzel elkerülheti a kommenteket.
„A beszámolók szerint a szakmájában díjazott, elismert oktató szexuális töltetű megjegyzései a durvább nyomulástól a kisebb beszólásokig terjedtek.”
Az esetek nyilvánosságra kerülése után több tanár is a vezetőséghez fordult, és sürgős kivizsgálást kértek. A nyilatkozók közül volt, aki kifogásolta, hogy az tanárt a vizsgálat idejére nem függesztették fel, más pedig elképzelhetetlennek tartja, hogy végül ne rúgják ki.
A Telexnek sikerült beszélni az érintett tanárral, aki állítása szerint az újságtól hallott először a vádakról és a vizsgálatról is.
„Semmiféle olyan szituációba nem keveredtem, ami megalapozna egy ilyen vádat”
- nyilatkozta a férfi, és hozzátette, ha van olyan hölgy, akinek megjegyzést tett volna, attól személyesen fog bocsánatot kérni, ha az illető odamegy hozzá. "De ez nem tanár-diák vagy iskolán belüli helyzet, hanem teljesen normális dolog. Ha a villamoson megsértenék valakit, ugyanúgy revideálnám magam, és tudnám, hogy hol a helyem.”
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
