A TDDSZ kezdeményezésére összegyűjtött másfél ezer aláírás szimbolikus átvételére nem sikerült felelős felső vezetőt találni a HUN-REN Központban.
A kutatási feltételek lényeges javítását és a normális megélhetést lehetővé tevő béreket követelő levelet a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (TDDSZ) vezetői hétfőn személyesen vitték el a HUN-REN Központba.
A béremeléssel kapcsolatban a szervezet március 25-én küldött levelet Dr. Gulyás Balázsnak, a HUN-REN Kutatóhálózat elnökének, akitől április 3-ig várták a választ. Mivel ez azonban nem történt meg, így végül személyesen Tornyos Csabának, a Humánpolitikai Ügyviteli Főosztály főosztályvezetőjének adták át a levelet az összegyűjtött aláírásokkal együtt.
Nem ők az egyedüliek, akiknek követeléseire semmilyen reakció sem érkezett. Az ELTE, a BME és a Zeneakadémia dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak küldte el a felsőoktatási dolgozók bérrendezésének követeléseit a közel 3000 aláírással együtt, és tárgyalási időpontot kértek a fenntartó képviselőjétől. Levelükre azonban szintén nem érkezett válasz.
Ennek okán április 11-én, csütörtök reggelre gyülekezőt szerveznek a Kulturális és Innovációs Minisztérium elé, hogy megmutassák a fenntartónak mennyien támogatják a követeléseiket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
