Erre a pályázatra érdemes jelentkeznetek, ha szellemitulajdon-védelemből írjátok a szakdolgozatotokat

Végzős hallgatóként akár 250 ezer forintot is nyerhettek a szakdolgozatotokkal, ha jelentkeztek a pályázatra.

A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) idén is meghirdette a végzős hallgatók részére létrehozott Ujvári János diplomadíj-pályázatát, amire május 5-ig tudtok jelentkezni.

A pályázat célja az ebben a félévben végző egyetemi hallgatók segítése, hogy a diplomadolgozatuk témáját megfelelő szakmai támogatás mellett szellemtulajdon-védelmi szempontból is megvizsgálják és feltérképezzék az általuk választott téma szellemtulajdon-védelmi vonatkozásait, illetve oltalmazhatósági lehetőségeit.

Fontos kikötés, hogy a pályázaton csak azok a felsőfokú alap- és mesterképzésben részt vevő hallgatók vehetnek részt, akik a 2023-24. tanév tavaszi félévének végén fejezik be tanulmányaikat.

A hallgatók négy kategóriában tudnak nevezni diplomamunkájukkal/szakdolgozatukkal:

  • szabadalom/használatiminta-oltalom
  • védjegy és formatervezésiminta-oltalom
  • szerzői jog
  • szellemitulajdon-védelem gazdasági szerepe

Mindegyik kategóriában a három legjobb pályázót díjazzák, akik közül az első helyezett 250 ezer, a második 200 ezer, a harmadik pedig 150 ezer forintot kap.

A pályázat menetéről és a díjak elnyerésének feltételeiről itt tudtok tájékozódni.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.