Reagált a Volán: valóban nem járnak kedvezmények a levelező munkarendű hallgatóknak

A döntés ellen az érintett hallgatók petíciót indítottak.

  • Székács Linda

"Levelező tagozatos, 25 év feletti diák esetében március 1-től valóban nincs lehetőség a lakóhely és az iskola között 50% kedvezményű menetjegy váltására. Az új tarifarendszerben más jogcímen egyébként igénybe vehető – pl. 25 év alatt az életkor alapján járó – menetjegykedvezménnyel viszont élhetnek, illetve részben a levelező tagozatos – az oktatási intézmény és az otthonuk között nem naponta ingázó – utasaink számára alakítottuk ki a rendkívül kedvező árú Vármegye24 és Magyarország24 napijegyeket, amelyekkel március elsejétől az ő számukra is a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel vehető igénybe a helyközi közlekedés Magyarországon" - válaszolta az Eduline megkeresésére a Volánbusz Zrt.

Ahogy arról kedden beszámoltunk, a március 1-től érvénybe lépett új tömegközlekedési tarifarendszer kedvezményeiből minden jel arra utal, hogy kihagyták a levelező munkarendű egyetemi hallgatókat.

"Tegnap elutasították a levelező munkarendű felsőoktatási hallgató 50%-os menetjegyváltását autóbuszon, mondván, hogy levelezős hallgatónak már nem jár a lakóhely és az oktatási intézmény közötti 50%-os utazási kedvezmény. Diákigazolványa van, érvényes" - írta a szerkesztőségünknek egy érintett.

Megkeresésünkre a Volánbusz azt írja, a fent említett szituációban az autóbusz-vezető helyesen járt el; a 25 éven felüli, levelező tagozatos diákigazolvánnyal rendelkező utasok valóban nem jogosultak menetjegykedvezményre, azért teljes árat kell fizetniük, vagy igénybe vehetik a 999 forintba kerülő Vármegye24, illetve a 4999 forintos Magyarország24 napijegyet.

Tiltakozásukat kifejezve az aHang felületén petíciót indítottak az érintett levelező tagozatos egyetemisták. A Lázár János építési és közlekedési miniszternek címzett levelükben azt írják:

"az egyetemi levelezős hallgatók számára az egyetemi lét sok más szempont mellett pénzügyileg is legalább a nappali munkarendes hallgatókkal megegyező nehézségű, sőt, a jellemzően több elfoglaltsággal járó életkörülményeik (pl.: család, gyermekek) miatt talán még nehezebb is."

Hozzáteszik, hogy sokan a helyközi közösségi közlekedést használva akár több száz kilométert is utazva jutnak el egyetemükre, mely utazások során nem mindegy, hogy teljes vagy kedvezményes árú jegyet kell megváltaniuk, így az új tarifarendszerből a levelező munkarendű hallgatók kihagyása "rendkívül kedvezőtlen döntés volt."

Lapunk úgy tudja, az ügyben a levelező munkarendű hallgatók a parlamenti frakciók segítségét és közbenjárását kérik.

A petíciót itt írhatjátok alá.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.