A szociális ösztöndíjaknak több típusa van, amelyeket a félév kezdete előtt, a tanulmányi ösztöndíj mellett is megigényelhettek. Mutatjuk, mit érdemes tudnotok ezekről a támogatásokról.
Függetlenül az egyetemen nyújtott teljesítményetektől, akár gólyaként is pályázhattok a szociális ösztöndíj több fajtájára is.
Rendszeres szociális ösztöndíj
Ha állami ösztöndíjas nappali képzésben tanultok, akkor minden félévben megigényelhetitek a havonta rendszeresen érkező juttatást. Ezt a jelentkezők szociális helyzete alapján ítéli oda az egyetem, és 5 hónapon keresztül folyósítja az előre meghatározott összeget.
A rendszeres támogatásra személyesen nektek kell benyújtanotok a jelentkezést a Neptunon keresztül. A pályázat elbírálása egy pontrendszer alapján történik. Többek között figyelembe veszik: a lakhatási helyzetet, az egy háztartásban élők számát és jövedelmét, a pályázó egészségügyi állapotát. A feltételek azonban egyetemenként eltérhetnek, ezért érdemes az adott intézménynél érdeklődni.
Mivel a leadási határidő eléggé szűkös szokott lenni, ezért időben be kell szereznetek a szükséges dokumentumokat. Például a hatósági bizonyítványt az egy lakcímre bejelentett személyekről a helyi önkormányzattól vagy kormányablaknál tudjátok kikérni. Azonban nem kell aggódnotok, ugyanis a jelentkezés leadása után még lehetőségetek lesz a pótlásra.
A juttatás havi összege egyetemenként szintén eltérhet, de az ösztöndíj A vagy B kategóriájától függően nem lehet kevesebb a hallgatói normatíva 20 százalékánál (jelenleg 33 320 forint), vagy 10 százalékánál (16 660 forint).
"A" kategória jelentkezés feltételei:
"B" kategória jelentkezés feltételei:
Ha egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban álltok, akkor ott részesülhettek a támogatásban, ahol elsőként létesítettetek államilag támogatott ösztöndíjas hallgatói jogviszonyt.
Érdemes tudnotok, hogy a rendszeres szociális támogatás első kifizetésére a tavaszi félév során először márciusban kerül sor, amit a februári összeggel együtt utalnak el.
Rendkívüli szociális támogatás
Ezt akkor igényelhetitek meg, ha valamilyen változás „rendkívüli körülmény” történik az életetekben. Ide tartozik például a munkahely elvesztése, gyerekszülés, haláleset, baleset vagy vagyoni kár keletkezése. A rendkívüli szociális támogatást egyszeri juttatás keretében kaphatjátok meg. A beérkező pályázatokat az intézményeknek havonta legalább egyszer el kell bírálniuk, ezért a kérelem benyújtására folyamatosan van lehetőségetek – leadási határidő nincsen.
Bursa Hungarica
Hasonlóan a rendszeres szociális ösztöndíjhoz, ezt is abban az esetben kaphatjátok meg, ha a szociális helyzetetek alapján rászorultok. Azonban a legtöbb támogatással ellentétben, ezt függetlenül a tanulmányaitok képzési formájától is megigényelhetitek. Tehát akkor is pályázhattok rá, ha önköltséges formában tanultok. A jelentkezéseteket a félév megkezdése előtt, az EPER-Bursa rendszerében kell leadni, csatolva a szükséges dokumentumokkal.
A támogatást minden őszi félév kezdete előtt tudjátok megigényelni, amit havonta, két féléven keresztül kaphattok. Az ösztöndíj összegének felét a lakhelyek szerinti önkormányzat fizeti ki, a másik felét a felsőoktatási intézmény. Ez körülbelül 10 ezer forint szokott lenni, amit minden hónapban az egyetem utal át nektek.
Az ösztöndíjjal kapcsolatos további információt megtaláljátok a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő oldalán.
Alaptámogatás
Kifejezetten a frissen felvett hallgatóknak biztosít egy nagyobb összegű pénzügyi támogatást az "alaptámogatás" nevű ösztöndíj az egyetemeken. Erre abban az esetben pályázhattok, ha először létesítetek hallgatói jogviszonyt az őszi félévben, és magyar állami ösztöndíjas, nappali munkarendű képzésen tanultok, illetve szociálisan rászorultok.
A pályázat leadásához a következő kategóriák valamelyikébe kell tartoznotok:
A támogatást a Neptunon keresztül tudjátok megigényelni, amelynek összege az alap- és osztatlan képzésen a hallgatói normatíva 50 százaléka (83 ezer forint), mesterképzésen pedig 75 százaléka (124 ezer forint).
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
