Ismét tarolnak az amerikai felsőoktatási intézmények.
Tízből hat egyetem amerikai a Times Higher Education legfrissebb világrangsorának első tíz helyén.
A frissen kiadott World Reputation Ranking, vagyis a világ legrangosabb egyetemeit rangsoroló listát a THE az egyes tudományágak aktív tudósainak véleménye alapján állították össze. Ehhez összesen 166 ország 38 796 kutatójának véleményét vették figyelembe, akik az általuk ismert felsőoktatási intézményeket a saját szakterületükön zajló kutatások és az oktatás színvonala alapján értékelték, egy tudós legfeljebb 15 egyetemet. A rangsor végül az alapján állt össze, hogy egy intézményt hányszor jelöltek meg a saját szakterületük szerint a legjobbak között.
Ez egyébként nem azonos azzal, ahogy az egyetemi világrangsort összeállítják.
A teljes rangsorba végül összesen 200 egyetem került be, a top 10-be hat amerikai, két brit, egy kínai és egy japán egyetem fért be. A világ legnagyobb presztizsű felsőoktatási intézményének a Harvardot értékelték, amit a szintén amerikai MIT és Stanford követ.
A top 10-es listát itt láthatjátok:
A hozzánk legközelebb található, legnagyobb presztizzsel bíró európai egyetem a rangsor 12. helyén szereplő svájci ETH Zurich, amit a 28. helyet megszerző német Technical University of Munich követ és a 34. - szintén svájci - École Polytechnique Fédérale de Lausanne.
Magyar egyetem nincs a listában.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
