Ezek a világ legrangosabb egyetemei a Times Higher Education friss rangsora szerint.

Ismét tarolnak az amerikai felsőoktatási intézmények.

  • Székács Linda

Tízből hat egyetem amerikai a Times Higher Education legfrissebb világrangsorának első tíz helyén.

A frissen kiadott World Reputation Ranking, vagyis a világ legrangosabb egyetemeit rangsoroló listát a THE az egyes tudományágak aktív tudósainak véleménye alapján állították össze. Ehhez összesen 166 ország 38 796 kutatójának véleményét vették figyelembe, akik az általuk ismert felsőoktatási intézményeket a saját szakterületükön zajló kutatások és az oktatás színvonala alapján értékelték, egy tudós legfeljebb 15 egyetemet. A rangsor végül az alapján állt össze, hogy egy intézményt hányszor jelöltek meg a saját szakterületük szerint a legjobbak között.

Ez egyébként nem azonos azzal, ahogy az egyetemi világrangsort összeállítják.

A teljes rangsorba végül összesen 200 egyetem került be, a top 10-be hat amerikai, két brit, egy kínai és egy japán egyetem fért be. A világ legnagyobb presztizsű felsőoktatási intézményének a Harvardot értékelték, amit a szintén amerikai MIT és Stanford követ.

A top 10-es listát itt láthatjátok:

  1. Harvard University
  2. Massachussets Institute of Technology (MIT)
  3. Stanford University
  4. University of Oxford
  5. University of Cambridge
  6. University of California, Berkeley
  7. Princeton University
  8. Tsinghua University
  9. Yale University
  10. The University of Tokyo

A hozzánk legközelebb található, legnagyobb presztizzsel bíró európai egyetem a rangsor 12. helyén szereplő svájci ETH Zurich, amit a 28. helyet megszerző német Technical University of Munich követ és a 34. - szintén svájci - École Polytechnique Fédérale de Lausanne.

Magyar egyetem nincs a listában.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.