Ismét tarolnak az amerikai felsőoktatási intézmények.
Tízből hat egyetem amerikai a Times Higher Education legfrissebb világrangsorának első tíz helyén.
A frissen kiadott World Reputation Ranking, vagyis a világ legrangosabb egyetemeit rangsoroló listát a THE az egyes tudományágak aktív tudósainak véleménye alapján állították össze. Ehhez összesen 166 ország 38 796 kutatójának véleményét vették figyelembe, akik az általuk ismert felsőoktatási intézményeket a saját szakterületükön zajló kutatások és az oktatás színvonala alapján értékelték, egy tudós legfeljebb 15 egyetemet. A rangsor végül az alapján állt össze, hogy egy intézményt hányszor jelöltek meg a saját szakterületük szerint a legjobbak között.
Ez egyébként nem azonos azzal, ahogy az egyetemi világrangsort összeállítják.
A teljes rangsorba végül összesen 200 egyetem került be, a top 10-be hat amerikai, két brit, egy kínai és egy japán egyetem fért be. A világ legnagyobb presztizsű felsőoktatási intézményének a Harvardot értékelték, amit a szintén amerikai MIT és Stanford követ.
A top 10-es listát itt láthatjátok:
A hozzánk legközelebb található, legnagyobb presztizzsel bíró európai egyetem a rangsor 12. helyén szereplő svájci ETH Zurich, amit a 28. helyet megszerző német Technical University of Munich követ és a 34. - szintén svájci - École Polytechnique Fédérale de Lausanne.
Magyar egyetem nincs a listában.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
